Kultúra

2015.02.28. 09:55

Meditációs központokban követik Buddha tanítását Fehérváron és másutt is

Nincsenek sokan, létüket némi keleties hangulat lengi körül, de az biztos, hogy nagyon keveset tudunk róluk. Ők a magyar buddhisták.

Tihanyi Tamás

Ujj Zoltán buddhista tanító eredetileg szekszárdi és ott, 1997-ben találkozott először a buddhizmussal. Szekszárdon alapított egy székesfehérvárihoz hasonló meditációs központot, majd Budapestre költözött. Megbízást 2006-ban kapott arra, hogy terjessze Buddha tanításait. A minapi székesfehérvári eseményen, a Rác utcában is Buddha tanításait osztották meg egymással résztvevők, Ujj Zoltán volt hivatva arra, hogy „átadja az információt”.

– Ez olyan, mint a nyelvtanulás – magyarázta meg kérdésünkre Ujj Zoltán. – Szükséges hozzá valaki, aki átadja az információt, majd gyakorolni kell, s aztán ha találkozunk egy külföldivel, használnunk kell a nyelvet. A fehérvári alkalom a tanulásról szólt egy rövid meditációval, amely már gyakorlást is jelent, amikor a résztvevők egy tudatállapotot ismernek meg a buddhizmusban. Amikor a megtapasztalt tanításokat alkalmazni próbáljuk a hétköznapi életben, hasonlatunkban az már az a szakasz, amikor valaki már használja az adott nyelvet. Ez a buddhizmusban azt jelenti, hogy visszavetítjük a tapasztalatot az életünkbe, és meglátjuk, hogyan működik az a valóságban.

– Mi a buddhizmus?

– Nem filozófia, nem ideológia, nem elképzelés, Buddha semmit sem adott hozzá a világhoz, egész egyszerűen elmondta, ahogy a dolgok vannak, ahogyan a világ működik. Ehhez adott egy végső tapasztaltot, amely során megérthetjük a világot. Ehhez segít hozzá a meditáció.

– Mi vitte el erre az útra?

– Talán tizenhárom esztendős lehettem, amikor egy olyan keresztrejtvényt fejtettem meg, amelyben Buddha volt a feladvány. Akkor néztem utána, hogy ki volt ő, miként élt, később pedig a meditációról is sok mindent megtudtam. Ezek után többféle spirituális utat végigjártam, mielőtt buddhista lettem volna. Úgy éreztem, hogy a buddhizmus adja meg a teljes „képet” amit látni szeretnék, így juthattam el azokhoz a célokhoz, amelyeket Buddha is megfogalmazott. Azóta gyakorlunk együtt a meditációs központokban és támogatjuk egymást.

– Mennyire fogékony a magyar lélek a buddhizmusra?

– Nem a kulturális környezet a fontos, hiszen Buddha tanítása olyan, mint a gyémánt. Ha barna háttér elé helyezzük, akkor barna, ha fekete háttér elé helyezzük, akkor fekete és így tovább... De mindig gyémánt marad. Bár a háttér mindig más, de a buddhizmus attól nem változik meg, hogy Európába került, hiszen tanítónk nem hozta át a kulturális kereteket Tibetből, csak a tanítások érkeztek meg. Amelyek olyan körülmények között működnek jól, ahol megtalálhatóak az élet kellemes és kellemetlen részei is. Ha ezekből valamelyik túlsúlyba kerül, az nehézzé teszi a buddhizmus gyakorlását.

– Mire gondol, hogy érti ezt?

–- Ha túl gazdag egy ország, ahol az emberek problémái luxusproblémák, nehéz olyan motivációt találni, hogy valami annál jobb legyen. Ha valahol szélsőségesen kellemetlen a helyzet, ott eltolódik minden a túlélés irányába, és nem jelenik meg a spirituális elem. A kettő közötti egyensúlyra van szükség. Magyarország éppen egy ilyen hely, ahol nagyon jól működik a buddhizmus. Ezért nem véletlen, hogy a Gyémánt Út buddhizmus követőinek nálunk van a világ legnagyobb központja, egy 3600 négyzetméteres komplexum Budapesten, a Huszár utcában.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!