A virtuális avar úr és a hölgyek

A Kárpát-medencei avarok világába betekintést nyújtó Életre kelt avarok kiállítás kísérleti jellegű, egy új európai muzeológia megvalósítását célozza. Elsősorban az információk gazdagságát nyújtja a látogatók számára, szűkebb tárgyi és leletanyaggal. A projektben közreműködő országok mindegyike tíz műtárgyat választott ki gyűjteményéből - tudtuk meg a megnyitón a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától, Varga Pétertől és Vida Tivadar régésztől, az ELTE egyetemi docensétől.

A 21. század legkorszerűbb technikájával kívánják közelebb hozni a ma emberéhez az avarokat. A látogatói élményt interaktív panoramikus idővonallal, holografikus kivetítésekkel, 3D modellekkel, fény- és hangeffektekkel teszik teljessé. Ez a budapesti bemutatkozó tárlat a 2019-ben sorra kerülő nagyobb amszterdami, athéni és boni nemzetközi kiállításokat előzi meg.

Szenthe Gergely és Hajnal Zsuzsanna régész-szakmuzeológusoknak, a kiállítás kurátorainak tárlatvezetésével lehetőségünk volt megfigyelni, miként kelnek életre virtuálisan az avarok korának 7. századi szereplői: egy idős avar úr és két előkelő hölgy. Szinte szemkápráztatónak tűnt az egykori avar vezér kunágotai sírjában talált kard aranyveretes díszítése és a szépséges lakomaedény-készlet. Az avar férfiú az élete köré szőtt történetet maga mondja el a róla készült animációs filmben: a Kárpát-medencei avar uralom fénykorában élt, és harcosként megjárta Bizáncot is. Utolsó útjára kincstára legkiemelkedőbb darabjaival bocsátották. Sírjában a hagyományos sztyeppei ízlésű tárgyak és az értékes mediterrán importdarabok egyaránt helyet kaptak - az utóbbiak azt bizonyítják, hogy az avar elitnek messzire ható kapcsolatrendszere volt egykor a korabeli Európa más vidékein is. Ha a férfiakat a kunágotai sírban talált kard, akkor a nőket bizonyára a legjobban a Kölked melletti avar településen élt, valószínűleg germán származású, a helyi rangos családokhoz tartozó két hölgy sírleletének arany ékszerei, korongfibulája - azaz tűs ruhacsatja - és övcsatja bűvöli el: az utóbbiak 3D hatású holografikus kivetítése fokozza a vizuális élményt. Különösen szép darab a fonatmintával, maszkokkal és keresztmotívummal díszített arany korongfibula, amely a mellkason fogta össze a női ruhát.

Ahogyan az országban, Fejér megyében is jelentősek az avar kori régészeti lelőhelyek. Az első jelentős feltárás a híres régész-történész, László Gyula nevéhez fűződik, akinek Csákberény-Orondpusztán folytatott ásatásait a 2. világháború kitörése szakította meg, de így is mintegy 450 avar sírt tárt fel, köztük több lovas sírt. Tanítványa, Fülöp Gyula régész, címzetes múzeumigazgató az ismert avarkutatók közé tartozik a megyében. Tudományos és gyakorlati archeológiai munkásságában kiemelkedő helyet foglal el a 6-8. században Kárpát-medencei központtal erős birodalmat kiépítő nép történetének kutatása, illetve ennek összegzése.

A honfoglalást megelőző három évszázadból felszínre került avar kori sírok ezreinek titkait faggatták az archeológusok Fejérben, köztük a nagyobb temetőkét Bakonycsernyén, Előszállás-Bajcsihegyen és Úrhidán.

A feltárások folytatása azonban több helyen már a mai fiatal régészgenerációra vár, hasonlóan az Életre kelt avarok című kiállításhoz, amelynek létrehozói már az avarkutatás új zászlóvivői.