Kultúra

2014.12.23. 18:35

Bábtáncoltató betlehem, magyar dalok Rómában

A székesfehérvári Kákics együttes három napot töltött az advent idején Rómában, ahová fellépni hívta őket Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója. A Kákics nem először szerepelt az akadémián, ám ezúttal különleges kihívásnak érezték a felkérést, hiszen azt mutatták be, milyenek a betlehemezés magyar hagyományait.

Gábor Gina

Ahogy a Kákics vezetője, Tárnok Ákos mondja, számukra ez Assisi Szent Ferenc országában különösen érdekes feladatnak ígérkezett. Elvégre az ő nevéhez fűződik a betlehem-állítás szokása, amellyel azóta is felidézik, újraélik a hajdani eseményeket, Jézus születésének történetét. Az itáliai Greccióban 1223-ban Assisi Szent Ferenc egy barlangot béleltetett ki szalmával, ahová jászlat is állított, élő állatokkal. Így kezdődött, s a betlehem készítésének hagyománya ma is élénken él Olasztországban, no és persze a világ sok táján.

A zenekar a római fellépésen: elöl a két Tárnok Ákos (apa és fia) a pásztortáncot adja elő, hátul Bódi Árpád, Kiss Lajos, Lendvai Tibor, Horváth Árpád, az együttes tagjai (Fotó: Kákics együttes)

A Kákics tagjai mindenesetre arra törekedtek, hogy pontosan úgy idézzék fel az olasz közönség számára a tradíciókat, ahogyan régen Magyarországon az szokás volt, amikor házról házra jártak a betlehemezők.

– Úgy gondoltuk, a műsorhoz mi magunk is viszünk egy bábtáncoltató betlehemet, amelynek elkészítéséhez néprajzi leírásokra is bukkantunk. Persze, a terv megvalósítása csakis összefogással sikerülhetett – meséli Tárnok Ákos.

– Vettünk faanyagot, Sümegi Tibor zámolyi asztalosmester darabolta fel nekünk a fát, aztán a zenekar állította össze a tornyos kis építményt: magunk csiszoltuk, szegeltük, és be is pácoltuk. Ezután pedig Németh Kálmánné és Radetzkyné Csilla bútorfestők is rengeteget segítettek, ők festették meg a figurákat is: a szent családot és a két pásztort. A fehérvári Táncház adott az előadáshoz cifraszűrt, Hahn Kakas István koreográfus, táncos meg kucsmákat. . Juhász Imre szabadegyházi juhásztól, bőrös kézművestől kaptunk egy fekete subát, két szűrt, két pásztorbotot. Megható volt, hogy mindenütt csak annyit mondtak: gyerekek, itt van, amire szükségetek van, mutassátok meg, hogyan csináljuk ezt mi, magyarok...

Összefogással született a betlehem, ki-ki jó szívvel adta a kellékeket

Nos, megmutatták. A műsor gerincét Fejér megyei, vasi, zalai, somogyi dallamok alkották, de bukovinai, mezőségi, moldvai, dél-alföldi dalok is elhangzottak. Azt, hogy az olasz közönség is érzékelje, hogy más-más vidékek hagyományairól van szó, főként jellemző hangszerekkel igyekeztek érzékeltetni. A Dunántúlon például a duda jellegzetes, a tekerőlantot a Dél-Alföldön, Moldvában a kobozt használják. De persze sokfelé szólaltatják meg a furulyát, citerát is. Kevés szöveggel, sok zenével mesélték el a történetet, a műsorban nem csak a zenekar tagjai – Tárnok mellett Bódi Árpád, Kiss Lajos, Lendvai Tibor, Horváth Árpád – szerepelt, hanem az ifjabb nemzedék képviselői is: Ákos lánya, Orsolya énekelt, a két Tárnok Ákos (apa és fia) pedig pásztortáncot adott elő, a bőgős fia, Bódi Ádám táncoltatta a bábokat...

Ez a 70 perces műsor kifejezetten a római fellépésre, az olasz közönségnek készült – de szeretnék itthon is bemutatni. Tárnok Ákos hozzáteszi: a római fellépés után, Székesfehérváron az egyik felső-városi ismerőse látta, hogy a zenekar betlehemében csak egy fából készült csengő van – ezért odaajándékozta nekik a család szépen szóló csengettyűjét. Jövőre már ez is csilingelhet...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!