Tánczos Krisztina szerint, akik játszanak, könnyebben megtalálják a helyüket a világban

2016. március 07., 07:24 szerző: Sebestyén Lilla fotós: Molnár Artúr
komment
Pusztaszabolcs - A hagyomány tovább él, ráadásul nem is akárhogy: a helyi középiskola színjátszó csoportja remekel az elmúlt időszakban.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A Szabolcs Vezér gimnázium színjátszó csoportja nem rég bezsebelte a Tündérhon vándorai című darabban színpadra vitt „Mirigy átka” jelenetért a legjobb előadásnak járó díjat.

Sikerük, és a nekik ítélt elismerés nem alaptalan, ezt a március 3-ai Fridrich Margait Szavaló és Színjátszó Megyei Versenyen is bizonyították, ahol újra megcsodálhattuk a Vörösmarty Színházban előadott részletet.

A Vörösmarty Színházban előadott - a Csongor és Tünde műből - kiemelt Mirigy átka jelenet a Szabolcs Vezér Gimnázium és Szakközépiskola tornatermében is nagy sikert aratott

A családias verseny után, a diákokkal beszélgetve rögtön kiderül, egy lelkes, talpraesett és összetartó csapatról van szó, akikből árad az energia. Kérdéseimre is leginkább kórusban felelnek. Végül - a hangzavar elkerülése végett - „Balga” vagyis Bedőcs Attila mondja el, milyen érzés volt újra eljátszani a nyertes produkciót.

- Teljesen más. A színháznak, a színpadnak meg van a maga varázsa. A fények, a díszlet és a társaság... Ott tud az ember igazán kiteljesedni. Elképesztően jól éreztük magunkat a versenyen, és először el sem hittük, amikor a mi csapatunk nevét mondták be a mikrofonba - magyarázza a középiskolás fiú, akit - társaival együtt - a János vitézben is láthatott már a közönség.

Tánczos Krisztina, a csoport vezetője elárulta: a gyerekek február 24-ei előadása abban különbözött a többiekétől, hogy egy csapatként vitték végig a jelenetet, és nem használtak díszletet, a saját testükkel jelenítették meg a „kellékeket”, amitől igazán fiatalossá vált a produkció.

- Pusztaszabolcson, a színjátszásnak komoly hagyománya van. Már akkor is volt szakkőr a városban, amikor én magam is csak iskolás voltam. Miután visszatértem ide tanítani, az volt az első dolgom, hogy magam is alapítok egyet - magyarázza Krisztina, aki azt is büszkén meséli, mennyi diplomás színművész repült ki a Szabolcs Vezér Gimnáziumnak nevezett fészekből az elmúlt 40 évben.

- Nyilván nem lesz a jelenlegi tagok mindegyike színész, de nem is ez a cél. A szakkőr önbizalmat ad, segít kifejezni önmagunkat. Bátran állíthatom, hogy azok, akik négy vagy hat évig részt vettek a próbákon, felléptek velünk, sokkal könnyebben megtalálják a helyüket a világban és ez rengeteget számít - teszi még hozzá a csoport vezetője.

Sebestyén Lilla

hozzászólás
2016. március 07., 07:24 szerző: Sebestyén Lilla fotós: Molnár Artúr

Facebook

Hozzászólások