Kultúra

2014.09.13. 17:20

Bodzsár Nóra otthonában kialakított kis műhelysarkában készíti elképesztő gombékszereit

Székesfehérvár - Nincs annál nagyobb öröm egy alkotónak, mint látni, hogy vásárlói szeretik viselni a munkáit - vallja Bodzsár Nóri, aki gyönyörű és ízléses ékszerein kívül lelke egy apró darabját is mindig odaajándékozza a vásárlóknak.

Sebestyén Lilla

Bodzsár Nóri gombékszerei általában az éj leple alatt készülnek. Fotó: Sebestyén Lilla

Bodzsár Nóra otthonában kialakított kis műhelysarkában készíti elképesztő gombékszereit.

Amikor megérkezem hozzá, szinte káprázik a szemem a rengeteg féle és fajta, színekben gazdag fülönfüggőktől, nyakravalóktól, gyűrűktől és karkötőktől. Minden darabot saját kezűleg, nagy gonddal rak össze. Jelenleg főállás mellett készíti csecsebecséit, sokszor éjszakába nyúlóan. Állítja, neki ez sokkal inkább kikapcsolódás, mint munka, imád órákat elszöszölni. Nem is hiszi, hogy valaha kiadja majd a munka oroszlánrészét a kezei közül.

– A gombékszerekhez rengeteg féle textilt használok, igyekszem minél különlegesebb anyagokkal dolgozni, melyek között újrahasznosított darabok, de külföldi design textilek egyaránt megtalálhatók. Arra törekszem, hogy minden stílus és korosztály megtalálhassa a hozzá illő darabokat tőlem – meséli Nóri, aki 2009 óta foglalkozik ékszerkészítéssel, saját kis vállalkozását, a Tündér Műhelyt fejleszti.

Kezdetben elsősorban süthető gyurmából formázott ékszereket készített, amik a mai napig megmaradtak nála, de mostanra a gombékszerek a dominánsak munkái között. Mint mondja, szíve mindig is a kézművesség felé húzta, hogy maga és mások örömére alkothasson, ebben találta meg önmagát.

– Vannak olyan darabok, amikből csak néhány készült, mivel kevés textil áll rendelkezésemre, például az újrahasznosított darabok esetében, de idén nyáron a matrózmintás és magyar motívumos ékszerekből rengeteget készítettem, ezek slágerterméknek számítanak a textilbőr ékszerek mellett – mondja el Nóri, aki minden évben alig várja a karácsony előtti időszakot:

– Szívmelengető érzés belegondolni abba, hogy hány fa alatt várják majd az ékszereim új gazdájukat, mennyi mosolyt fakasztanak majd. Ez az egyik legnagyobb húzóereje ennek a munkának, legalábbis számomra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!