Burrito és kukoricamálé – A „kis szamár” jól fogyott, de a prímet a pöri-noki-koviubi hármasa vitte

A kukoricamálé sós változatával Bodáné Katalin rukkolt elő, a vadpörkölt köreteként föltálalva. A sárga színű, kalács formájú szeletekből kettő került a pörkölt mellé, s hozzá kovászos uborka dukált.

Könnyű nyári étkek szóba sem kerültek, a pörköltek domináltak.

A kukoricamálé édes változatát annak idején a földművesek tortájának nevezték. Hozzávalók (8 személy részére): 1 kg kukoricadara, 1 liter tej, 1 teáskanál só, 1 dl olvasztott vaj, 2 tojás, 1 evőkanál kristálycukor, 4 dkg élesztő, 5 evőkanál szilvalekvár. Elkészítése: a kukoricalisztbe beleöntjük a felfuttatott élesztőt, és az élesztőnél megmaradt tejet. Megsózzuk, és jól elkeverjük. A tojás sárgáját hozzáadjuk a darához, beleöntjük az olvasztott vajat és a megmaradt cukrot, és jól kidolgozzuk. A tojás fehérjéből kemény habot verünk, és óvatosan belekeverjük a masszába. Kizsírozott és kilisztezett tepsibe öntjük, és a tetejére szilvalekvár darabkákat teszünk. 180-200 fokon mintegy 20-30 perc alatt készre sütjük. Fölkockázzuk, és a tetejét meghintjük porcukorral.

A hetedik Bartha Józsefné emlék-főzőversenyen vadételek készültek.

A Mexikói Fiúk most vadhússal készítették a burritót és a hamburgert. Elmondták, hogy a „kis szamár” Észak-Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok Mexikóval határos államainak tortillába tekert jellegzetes étele.

A Mexikói Fiúk azért a burritót kellő zöldségfélével, salátával látták el