Csendesnek tűnő válogatás

A február 19-ig látható, kiváló képzőművészek munkáit tartalmazó kiállításon az alábbi alkotók művei szerepelnek: Acsa Szűcs Imre, Bak Imre, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Berki Viola, Borgó György Csaba, Bukta Imre, Salvador Dali, Dús László, ef. Zámbó István, Germán Fatime, Götz János, Gross Arnold, Gyarmathy Tihamér, Hegedűs László, Hincz Gyula, Kass János, Konecsnyi György, Kovács Imre, Kovács László, Lossonczy Tamás, Márkos András, Mészáros Imre, Mosberger Róbert, Müller Árpád, Nádler István, Nagy Benedek, Pataki Ferenc, Szalay Lajos, (Saxon) Szász János, Székely Gábor, Pierre Székely, Szőnyi Kriszta, Tábori Csaba, Tenk László, Tóth Menyhért, Ujházi Péter, Verebics Katalin, valamint Wahorn András.

Bukta Imre: Fiatalítás (1999) címe műve a látható a tárlaton... Fotóreprodukció: Koppán Viktor

Az alábbiakban részleteket közlünk Bretus Imre művészeti író tárlatnyitó gondolataiból: „Tudom, egy kitűnően válogatott rangos grafikai tárlatról kellene beszélnem...Könnyű feladat lenne sorolni a falakon lévő megidézett alkotók reputációját. Gyenge nehézkedés lenne részemről elsorolni a hidegtű, a rézkarc, a sav, a maratás, a dúc, a nyomat mesterségbeliségét. A sok beszéd, ha sarkos akarok lenni: mellébeszéd, megoldott megnyitó lenne, könnyű ellenállás a részemről. Nem erről fogok beszélni. Inkább a felelősségről és a felelősségvállalásról osztok meg néhány gondolatot. A múlt évi válogatásban a műtárgyak megmutatták, hogy a fehérvári művész számára nem csak önmaga a legfontosabb, hanem érzékeny a művésztársak gondolati és tárgyiasult teljesítményére is. A múlt év vége azt is megmutatta – a múzeumi megyei tárlat kapcsán –, hogy a fehérvári művész szolidáris, ha egy kollégáját a tájékozatlanság hibája miatt zaklatás éri –, kiáll érte, és ez így is van jól. Mert van abban valami intim szellemi kihívás, azonosság, azonosulás, hogy kit és mit engedünk be a lakásunkba, kivel kötjük össze az életünket... Mert jó együtt lenni Tóth Menyhérttel, Bálint Endrével, Szalay Lajossal, Székely Pierre-rel, Dalival. Jó együtt lenni Ujházival, Pinkével, az ipartervesekkel és mindenki mással, aki itt a terekben helyet kapott. Másrészt abban is van szellemi kihívás, hogy a provinciális szellemiséget ne hagyjuk szó nélkül. Bele se merek gondolni, hogy mi lett volna akkor, ha Hieronymus Bosch vagy Caravaggio bibliaértelmezéseit az akkori kortárs közeg képes lett volna elhallgattatni. És itt nem a művészetről, annak értelmezéséről, értéséről és félreértéséről van szó, hanem a szabad, gondolkodó, felelős szellemiség megnyilatkozásáról. Manapság ismét divatja van a könnyű ellenállásnak, az igazodásnak, az egyenbeszédnek, a történelmi korokra fókuszáló, skizofrén visszarévedésnek, a felülről lefelé tipró törpeminoritásoknak.

Kortárs, gondolatokkal megtöltött, felelősségének tudatában lévő értelmes közbeszédből, esetleg az azt reprezentáló akciókból kevés van. ...Az alapértékeiben bizonytalan közösségi szereplő úgy pozicionálja magát, úgy osztja a közösség, azaz mindannyiunk pénzét, hogy lehetőleg ne lássa viszont a megalapozott félelmeit visszatükröző kortárs gondolatot. Nem akar belenézni azok szemébe,akik érzékenyebben tanítják népüket, hosszú távon és nem középiskolás fokon ...Egy körültekintő közéleti szereplő, élve a történelem által megadott lehetőségekkel, felelősséget vállal és megérti, képviseli, hogy az adott kor problémáira, csak az adott kort értelmezni képes szellemiség alkalmas. Akár mint ez a csendesnek tűnő válogatás......Jó itt lenni, ezek között a tiszta barátságokat, a kölcsönös tiszteletet és mesterségbeli tudást reprezentáló tárgyak között. Korunk nehéz levegőjében üdítő ez a nemzetközi frissesség. A tárgyak mögött lévő emberi és szellemi azonosulás a felelősség felvállalását mutatja, és ez így van jól... E gondolatokkal tisztelettel adózom a kiállítást felvállaló Pelikán Galériának, a galéria munkatársainak, a kurátornak, valamint a kiállított anyagot kölcsönadóknak: Büki Zsuzsának, Ecsedi Marinak, Jónás Attilának, Koppány Attilának, Korompai Péternek, Pinke Miklósnak, Szegedi Csabának, Szentes Ottokárnak,Szűcs Erzsinek, Tóth Adriennek, Ujházi Péternek és Végvári Beatrixnek .”