Kultúra

2017.08.15. 15:00

Finn táncosok Rovaniemiből a Királyi Napokon

SZÉKESFEHÉRVÁR - A Királyi Napokon vendégeskedő finnek állítják: a magyar táncok nehezebbek az övéiknél, ámbár a finn táncok jóval változatosabbak. Hogy igazuk van-e? Ma kétszer is fellépnek, menjenek és döntsék el!

Majer Tamás

Finnország idén ünnepli függetlensége 100. évfordulóját. Illő volt, hogy egy finn néptánccsoport is eltáncolja a magáét a Királyi Napokon. Erre a szervezők is gondoltak, hiszen meghívták Lappföld fővárosából, Rovaniemiből a Siepakat egyik csoportját. A táncegyüttes 1977-ben alakult, tizenkettő tánccsoportjuk van, létszámuk a zenészekkel együtt közel kétszáz.

A finn népzene hangszerei elsősorban a harmonika, a hegedű és a nagybőgő, de olykor még a gitár is bejön a képbe, dobokat viszont egyáltalán nem használnak.

Összenevettek egymással a fiatal, 15-19 év közötti táncosok, amikor arról érdeklődtünk, odahaza, a korosztályukban mennyire számítanak különc figurának a néptáncosok. Az árulkodó kacajból visszalibbenve elmondták, bár rengeteg néptánccsoport van az országban, de a lakosságszámhoz képest kevesen táncolnak. Ugyanakkor náluk hat fiú is van, ami igazán nagy szó. Velük jelenleg nyolc leány járja.

A néptáncfesztivál nyitógáláján is színpadra léptek a lappföldi finn táncosok
Fotó: Koppán Viktor

Amikor egy jellemző finn hagyományról faggattuk őket, a szaunázást emelték ki. Szauna náluk majd minden családi házban van, sőt az emeletes házak lakásaiba is bevitték már sok helyütt. Ha más nem, akkor lépcsőházanként van egy közös. Náluk a mindennapi rutin része a szaunázás.

Kis tánccsoportjuk hat éve létezik, s mint mondják, egy igazán energikus társaság; nagyon jó közösséget alkotnak. Kiemelték, hogy nemcsak a tánctudásuk fejlődött, amióta összetartanak, de emberileg is sokat fejlődtek: megtanulták, hogy ne féljenek magukat megmutatni.

Van tapasztalásuk a magyar néptáncról is, mesélték. Amikor még kicsik voltak, Gazdag Béla, a Fejér Megyei Népi Együttes - az Alba Regia Táncegyüttes elődje - korábbi tánckarvezetője tanította magyar néptáncra az akkor nagyobbakat. A tudásból nekik is csurrant-cseppent, vagy talán folyóként hömpölygött - tesszük hozzá mi -, hiszen már közönség elé is léptek magyar táncos koreográfiával. Úgy vélik, sokkal bonyolultabbak a magyar lépések, a finn táncok viszont szerteágazóbbak, típusaik jobban eltérnek egymástól.

Megtudtuk, hogy a kézzel varrott finn népi viseletnek meglehetősen borsos ára van. Ha valaki eredetit és újat szeretne, 1800 eurót kell kipengetnie. Használtruhás boltokban olcsóbban is megkaparinthatóak régi darabok, s divat, hogy korosztályonként, csoportonként egymásra örökítik.

Ruháikat és táncaikat megcsodálhatták már a székesfehérváriak a vasárnapi folkjamen, majd a Királyi Játéktérben és Királyi Gyermekjátszóban is. Ma, szerdán is fellépnek: délután 5 órától a Mátyás király emlékműnél a Térzene elnevezésű programon, majd este fél 10-től a Táncházban, a Nemzetközi folkesten.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!