Kultúra

2017.04.21. 21:59

Golyó a fülbe - vajon miért is?

A csattanót persze nem árulhatom el. Meg aztán nem is akkora nagy durranás.

Szabó Zoltán

Négy felső középosztálybeli házaspár érkezik barátaik, az alpolgármester és felesége házassági évfordulójára. Persze nem egyszerre, és a folyamatosan betoppanó vendégeknek szembesülniük kell a titkok, elhallgatások, ügyetlen hazugságok gubancával. Ismert dramaturgiai fogás, hatásos lehet, ha jól alkalmazzák. Ráadásul Neil Simon a szerző, akinek neve a vígjáték műfajában védjegy, többnyire a minőséget jelenti. Többnyire. Mert szerintem a Pletykák című darab nem tartozik a legsikerültebb munkái közé, noha fércműnek sem nevezhető. A Vörösmarty Színházban Szikora János állította színpadra, és ő a látványtervező is. A díszlet nagypolgári nappalit formáz, jól bejátszható terep. Pici, szándékolt ízlésficam itt-ott, de csak annyira, amitől még nem gondoljuk bunkónak a benne élőket.

Szóval sorra érkeznek a meghívottak: előbb Chris és Ken Gorman (Kiss Diána Magdolna és Lábodi Ádám ), majd Claire és Lenny Ganz (Závodszky Noémi és Egyed Attila ), aztán Cookie és Ernie Cusack (Varga Mária és Kuna Károly ), végül Cassie és Glenn Cooper (Váradi Eszter Sára és Keller János ). Elsőként Gormanék szembesülnek azzal, hogy a házigazdák sehol, majd azzal a döbbenetes ténnyel, hogy az alpolgármester fülön lőtte magát. Miért is? Jó kérdés. Valamint az is, hogy miért bonyolódnak bele a hazugságok hálójába előbb Gormanék, aztán az egymás után betoppanó többiek is. Utóbbira persze magyarázat lehet, hogy meg akarják menteni közszereplő barátjukat a pletykáktól, a sajtóhírektől, de legalább ennyire magukat is, a szerintük várható kellemetlenségektől. Igen ám, csakhogy az egyre hihetetlenebb találgatásokkal éppen ők válnak a meglehetősen rosszindulatú pletykák kiötlőivé.

 

Megint csak: miért is? Egy véletlenül kilyukasztott fül miatt? Simon persze eljátszik a krimiszállal is, amely azonban egyre inkább elhalványodik az előadás két órája alatt. A darabnak ez a nem túl erős vonulata szép lassan leül és elalszik a végső jelenetig. A csattanóig, amit természetesen nem árulhatok el, és ami nem ad túl sok magyarázatot a történtekre. Maradjunk annyiban, hogy nem nagy durranás.

A történet egy idő után körbe- körbe forog, magába záródik, az elegáns megoldások váltakoznak a gyengébb bohózati helyzetekkel. Az első felvonás nem tűnt egységesnek, néha az volt az érzésem, hogy a színészek találgatják, hogy mit is játsszanak. A szerző stílusához szerintem jobban illik a visszafogottabb, önironikusabb játék, a beszólások, a fordulatok ekkor jobban érvényesülnek. A bohóckodások, kiabálások idegenek, külsőségesek, noha a szerző jócskán belepakolt belőlük a szövegbe. Kár. Már csak azért is, mert a második felvonás sokkal jobban összeállt. Úgy érzem, hogy ebben a részben Szikora és a színészek a maximumot hozták ki a Pletykákból, sőt, még talán többet is, mint amit ez a közepes darab kínál.

Ami a színészeket illeti, Egyed Attilának kifejezetten jól áll Lenny szerepe, nagymonológja, a kulcsjelenet is hibátlanra sikeredett. Lábodi Ádámhoz passzol Ken figurája, ráadásul neki a félrehallásból fakadó, nem mindig szellemes Simon-féle benyögésekkel is meg kell küzdenie. Varga Mária rettenetes piros öltözéke frenetikus, és arányérzéke, ritmusa most sem hagyja cserben. Kiss Diána Magdolna (Chris) és Závodszky Noémi (Claire) kevésbé jól megírt szerepeikből kihozzák, amit lehet. Kuna Károly (Ernie) akkor jó, amikor a papucsférjet játssza. Keller János és Váradi Eszter Sára (Cooperék) ezúttal veszekedős párost alakítanak, Kelemen István rendőr őrmesterként kap néhány percet.

Az előadást tetszéssel fogadta a közönség. Végül is ez a fontos, nem?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!