Kisvárosi élet, diákszínpadon – Egész estés darab a Ciszterben, Thornton Wildertől

Izgatott diákok, tanárok, szülők, hozzátartozók gyülekeztek pénteken a Ciszterci Szent István Gimnázium dísztermében, ahol az iskola Fejér Holló Diákszínpada adta elő Thornton Wilder A mi kis városunk című drámáját. Az előadásra érdemes volt előzetesen regisztrálni, már amennyiben a néző helyet is szeretett volna magának. Annyi volt ugyanis az érdeklődő, hogy nem maradt üres szék, és – ahogyan azt a színpadot vezető Ferenczy Noémi tanárnőtől megtudtuk – a szombati előadás elé is hasonló várakozással nézhettek. Tehát, valószínűleg lesz ismétlés.

Sokat próbáltak a ciszteres diákok erre a nehéz előadásra (Fotó: Koppán Viktor)

A közönség soraiban főleg az iskola diákjai, egykori tanulói, színjátszói ültek, ám volt teljesen külső érdeklődő is. Aki pedig megtekintette a darabot, valószínűleg nem bánta meg a rá szánt, szünettel együtt több mint két órát, mert tartalmas, a fiatalok igyekezetétől áthatott előadás született. Amelyben, az előzetesben ígérteknek megfelelően, minimális díszletben, kellékkel zajlott a cselekmény, vagyis a kis város, illetve inkább falu, Grover’s Corner hétköznapjainak bemutatása, két kiemelt család sorsán keresztül.

A Fejér Holló Diákszínpadról Ferenczy Noémitől megtudtuk: a felsős tanulókból álló kör kilenc éve működik úgy, hogy egész estét betöltő színdarabokkal rukkolnak elő. A próbák ideje nagyban függ a vezető és a diákok elfoglaltságától, ami, ismerve a középiskolai időbeosztást, elég sűrű. Tehát, jellemzően napi 8-9 órás munka, tanulás mellett kell heti egy alkalmat szánni a próbára. Bemutató előtt azonban akár hétvégén is összejönnek, A mi kis városunkra pedig a téli szünetben is készültek.

(Fotó: Koppán Viktor)

A darabválasztás változatos, előfordul, hogy valamelyik kötelező irodalmi műre kerül sor, de feldolgoztak már a tanárnő által írt darabot is. Valamennyire kell igazodni a karakterekhez, ám a lényeg az, hogy az adott darab legyen érdekes, befogadható a fiatalok számára, és érvényes mondanivalót közvetítsen, gondolkodtasson el.

A drámát a Ciszter gimnázium dísztermének színpadán is minimális díszletben, kellékkel valósították meg (Fotó: Koppán Viktor)

- Előfordul, hogy a gyerekek elsőre elvontnak tartják a kiválasztott művet, aztán rájönnek, hogy mégsem az. Megtanulják, megszokják a dikciót, az akciót, és eleve sokat beszélgetünk a történetről – mondja a tanárnő, akinek a diákszínpad a hobbija. Jelenleg tizenhét fiatallal dolgozik, akik hozzá hasonlóan szintén szívügyüknek tartják az irodalmat, a színjátszást.

Mi, a közönség pedig csak gazdagabbak lehetünk azáltal, hogy működnek, és kitartanak.