Kultúra

2017.06.23. 13:07

Lappföldi zenekar vendégeskedett nálunk

Székesfehérvár – A tangóról nem feltétlenül a finnek jutnak az ember eszébe, a lappföldi Meri-Lappi vonósnégyes azonban bizonyította: az északiaknak is nagyon jól áll ez a stílus.

Bokros Judit

Több napon át vendégeskedett Székesfehérváron a lappföldi Meri-Lappi vonósnégyes a finn Kemi testvérvárosi kapcsolat 60. évfordulója, valamint az önálló Finnország megalakulásának centenáriuma alkalmából. A zenészek egyik este a Szent István Király Múzeum díszudvarán adtak koncertet, amelyen aktuálisan Szent Iván éjszakáját és a Juhannus ünnepet idézték meg. A kortárs finn versekkel körített zenés program azon túl, hogy kellemes kikapcsolódást nyújtott, némi betekintést engedett a finn lélek rejtelmeibe. A versek kapcsán (amelyeket a Fehérvári Versünnep szereplői adtak elő) megtudhattuk például, hogy a költők, művészek fő ihletforrása a természet, s a lírikusok többnyire kevésbé kötött formákban fejezik ki magukat. A zenei repertoárban pedig a klasszikus zene mellett finn valcerek, tangók, altatódalok szerepeltek, így a lágyabb és a tüzes ritmusok kedvelői is élvezhették az estet.

A vonósnégyes tagjaival - Kanerva Mannermaa (hegedű), Elias Lassfolk (hegedű), Karri Perälä (brácsa), Olli-Pekka Kajasviita (cselló) - valamint Elina Vetteranta énekművésszel már akkor beszélgettünk, amikor tovább indultak Fehérvárról az iszkaszentgyörgyi fellépésre.

A zenekar a múzeum díszudvarán. Balról Kanerva Manermaa és Elina Vetteranta Fotók: Igari Balázs

Az igazi északi tündér megjelenésű, hófehér bőrű, világos szemű, hosszú szőke hajú Kanervától megtudtam: január óta dolgozik a Kemi Városi Zenekarban (amelynek magja a Meri-Lappi), és nagyon örül, hogy ellátogathatott a magyar testvérvárosba. Sosem járt még hazánkban, Fehérvárt sem ismerte, viszont a magyar zenével tanulmányai során már kapcsolatba került. Helsinkiben tanítványa volt ugyanis a Szilvay-testvéreknek (Szilvay Csaba és Szilvay Géza), akik zenészként jó ideje Finnországban élnek és tanítanak. Rajtuk keresztül megismerkedett a Kodály-módszerrel is és számos egyéb tapasztalatot szerzett a magyar zenéről.

Kiderült, hogy a Meri-Lappi zenekar jelenlegi formációja nagyon friss, a fiúk közül ketten tavasszal csatlakoztak, így egyetlen régi tag van. Az énekesnő, a roppant elegáns Elina Vetteranta pedig alkalmanként lép föl velük, ő párján keresztül érkezett az együtteshez. A művésznő elárulta: tangó királynői címmel is büszkélkedhet. Még 2006-ban választották tangókirálynővé, így abban az évben rengeteget szerepelt fellépéseken és a médiában, énekesi karrierje akkor indult be.

A tangó egyébként nagyon közel áll a finn lélekhez. Nyaranta például szabadtéri színpadokat állítanak föl, ahol bárki megmutathatja tánctudását. Ezért is szerepel a stílus a zenekar repertoárjában – tudtam meg.  Ám ezen kívül is több műfajt játszanak az alapvető klasszikus zene mellett.

A Meri-Lappi Vonósnégyes (Sea Lapland String Quartet) története több harminc évvel korábbra nyúlik vissza. Alapításának célja volt, hogy népszerűsítsék a vonós hangszereket és növeljék a koncertek számát Lappföld déli részén. A zenészek szerint e vágyak, célok összességében megvalósultak. A fiúk elmondták: azért is jó ez a kis formáció, mert így el tudnak jutni Lappföld pici falvaiba is, olyan emberekhez, akik amúgy nem járnak koncertekre. Az együttes azonban nem csupán koncerttermekben, településeken lép föl, hanem iskolákban, kórházakban, idős otthonokban is játszik. Ezzel sokak érdeklődését keltik föl a klasszikus zene és más műfajok iránt.

Kanerva hozzátette: a vonós hangszerek megismertetése, népszerűsítése tulajdonképpen folyamatos munka. Mindig kell ugyanis utánpótlás, és jó, ha minél több fiatal hallja, látja, milyen jó így zenélni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!