Kultúra

2015.04.26. 07:24

Még mindig kerülnek elő igazi újdonságok Prohászka Ottokár hagyatékából

Újabb Prohászka-tanulmánykötetet jelentetett meg a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár. A rendszerváltozás óta a hetediket. Szerkesztője Mózessy Gergely igazgató.

J. Mező Éva

– A Székesfehérvári Egyházmegye minden évben tudományos konferenciákkal emlékezik meg Prohászka Ottokár születésének és halálának évfordulójáról. A 2012 és 2015 közötti emlékkonferenciákon elhangzó előadásokat rendezte kötetbe Mózessy Gergely, az egyházmegyei levéltár igazgatója:

– Tizennégy szerző 22 írását válogattam össze. A korábbi tanulmánykötetekhez képest most nagyobb hangsúlyt kaptak az elfeledett Prohászka szövegek. A kötet sokszínűségét egyrész az adja, hogy Prohászka valódi polihisztor volt, aki az élet sok területén aktívan dolgozott, ezért több szaktudomány oldaláról lehet megközelíteni az egyéniségét, másrészt hogy a Prohászka-kutatók között is vannak belső szakmai viták. Voltaképpen a szerzők is inspirálják egymást, több olyan írás akad, ami csak azért született meg, hogy korábbi nézeteket kiegészítsen, módosítson, árnyaljon. Azt gondolom, ennek helye van a kötetben: a tudományos életet az viszi előre, hogy a szerzők egymással is kulturáltan párbeszédet folytatnak. Olvasói oldalról azért népszerű ez a kötet, mert a valós Prohászka ismeretet az 1945 utáni évek teljesen kiirtották a társadalomból. A kötetben leírom, hogyan került Prohászka utólagos cenzúra alá. A kommunizmus ideje alatt újabb könyveinek kiadásáról nem lehetett szó, a közkönyvtárakból száműzték munkáit, és nem lehetett mást mondani róla, csak azt, amit az állam szigorú határok között mondani engedett. Sajnos ez a megbélyegzés máig hat, pedig ezek a leegyszerűsítő sztereotípiák hamisak. Ezt sokan felismerték és van igény Prohászka jobb megismerésére. Az elmúlt évek Prohászka-kutatásában megerősödött egy hatástörténeti szál, ami foglalkozik azzal, hogyan alakul Prohászka kultusza, másrészt, hogy tanítása és életműve miként csapódik le mások gondolkodásában - ezek közül is több szerepel a történeti, vagy Prohászka látásmódját bemutató írások mellett. Közzé teszünk továbbá egy fotótörténeti érdekességet is. Sikerült beazonosítanunk Munkácsi Márton világhírű fotóművész sorozatát Prohászka temetéséről, amit fiatal sajtófotósként készített. Korai munkásságából származik ez a nívós munka. A fotósorozatot mi őriztük, de nem tudtuk, kinek a nevéhez kötődik. Smohay András, az Egyházmegyei Múzeum igazgatója tárta fel, szedte össze a sorozat részeit és helyezte el a Munkácsi életműben. Ezek a képek is láthatók a kötetben, illetve olvashatnak Munkácsiról, aki Berlinbe, majd Amerikába emigrált, ahol világsztárokat fotózott.

Prohászka valódi személyiségét akarják megismerni az olvasók, ezért népszerű ez a sorozat – mondta Mózessy Gergely szerkesztő. (Fotó: Molnár Artúr)

A könyvben a főpap lelkületével, fogalmi rendszerével, misztérium értelmezésével foglalkozó írások mellett elfeledett beszédeit tartalmazó történeti írások is szerepelnek. Igazi kuriózum az a két beszéd, ami szintén nemrég látott napvilágot. Prohászka 1903-as nagygyűlési beszéde a korabeli újságmegjelenést követően feledésbe merült, mert nem került be a Schütz Antal által szerkesztett Prohászka Ottokár Összegyűjtött Munkái kötetbe. A másik különlegesség a Frankfurtban 1921-ben németül elmondott beszéde melyet Magyarországon korábban nem publikáltak. Magyar fordításban, korabeli kontextusban elhelyezve és a korabeli sajtó torzításait is helyre rakva közöljükmost – mondta el a kötetről Mózessy Gergely a kötet szerkesztője, a Székesfehérvári Egyházmegye levéltárának igazgatója.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!