Mezőszilason fejezte be életét Kincsem gazdájának titkos kedvese

A Nagy Ervin alakította magyar nemes valóban létező alakja volt a 20. század elején a pesti főúri társadalmi életnek. A korabeli leírások szerint "pompás, úri magyar gentleman", óriási földbirtok örököse, s a minden versenyét megnyerő csodaló tuajdonosa, aki Pesten a Reáltanoda utcában építtetett magának ma is álló, remek magánpalotát az 1870-es években.

Itt tartotta egyébként a legendás lovat is (a ma már nem létező Állami Áruház raktára volt az istállója), a fölszinti traktus titokzatos lakójaként pedig a pestiek egy "kékszemű ladyt" emlegettek. A teljes visszavonultságban, Blaskovich kitartottjaként élt hölgy nem volt más, mint Szabó Karolina kezdő színésznő, egy erdélyi polgárcsalád sarja, aki a nagy korkülönbség ellenére gyengéd kapcsolatot ápolt a gentlemannal. Karolináról nagyon keveset tudni, fotó sem maradt fent róla, ám az bizonyos, hogy a különc Blaskovich nem vezette oltár elé.

A sikereiben máig megközelíthetetlen csodakanca, Kincsem

„Ez a nő szerény polgári családból származott, bár kiváló nevelésben részesült. Bájossága, kellemes modora, Blaskovichhoz való ragaszkodása, kiváló szellemi képességei messze meghaladták azt a nívót, amelyet betöltött állása, a házvezetőnői, megkívánt volna. Nem is tekintette senki őt egyszerű alkalmazottnak, mindenki tudta, hogy ennél sokkal több, Blaskovich előkelő barátai is teljesén magukkal egyenrangúnak tekintették.” - írta a Pesti Napló, 1931-ben, két évvel Karolina halála után.

Blaskovich Ernő

A rejtélyes szőke, kékszemű lady  1908-ban már nem élt együtt Blaskovich-csal, aki bőkezűen gondoskodott róla, így a lady egy számára vásárolt mezőszilasi (akkor: Szilasbalhás) házban telepedett le, sőt, férjhez is ment. Férjével fél év különbséggel távoztak az árnyékvilágba, előbb Karolina, aztán a férfi.

Blaskovich akkor már régen nem élt, 1911-ben hunyt el, s végrendelete felbontásakor bizonyosodott be, a szakítás után sem feledkezett meg a nőről: nem csak a Reáltanoda utcai, ma üresen, lezárva álló palota felső raktusának berendezését, de jelentős ezüst készletet (evőeszközöket, gyertyatartókat) is hagyományozott rá.

Kincsem, a csodaló hosszas és hihetetlenül sikeres pályafutása után 1887. március 17-én múlt ki, trénere, Hesp Róbert pedig 39 nappal élte túl kedvencét.