Festett virágok Hartáról - Tulipánok, szívvirágok, kék mezőben

A lányomnak jutott eszébe öt évvel ezelőtt, hogy beírasson a szakkörbe. Én először méltatlankodtam: dehogy megyek, ugyan mit keresnék én a bútorfestők között? - mesél általános derültség közepette Németh Kálmánné Juli néni, akit mindenki csak Mamusként emleget. Az országos bútorfestő hét résztvevői persze már ismerik a történet végét: naná, hogy Mamus a székesfehérvári szakkörben ragadt, alig várja a csütörtököket. Ilyenkor nyáron meg lelkesen tanulja egy-egy tájegység motívumait. Poénkodunk, mondván: ha valaki „nem bír” nyugdíjas mamájával, keressen neki valami kézműves elfoglaltságot. Mamus szerencsére érti a tréfát. Ráadásul az is kiderül, hogy azért a lánya pontosan tudta, hogy épp ez az, ami az édesanyjának való. Németh Kálmánné ugyanis óvónő - márpedig köztudomású, hogy ehhez a foglalkozáshoz is kell a kreativitás. Ám ő ráadásul hajdanán néhány esztendeig még Herenden is dolgozott porcelánfestőként! Így aztán nem csoda, hogy a bútorfestéshez is különleges tehetsége van. Az első nyári bútorfestő hetet 11 éve épp azért rendezte meg a Megyei Művelődési Központ, mert sikeresen működött a már említett szakkör. Elhatározták, hogy nyaranta országos tábort is hirdetnek, ahol mindig más-más tájegység mesterétől tanulhatnak. Az idén Monda Lászlóné népi iparművész irányításával a hartai motívumokkal ismerkednek.

Német Kálmánné, Mamus, akit a lánya noszogatott, hogy járjon el a bútorfestő szakkörbe. Kiderült, hogy ez számára örömteli tevékenység, ami teljesen kikapcsolja

Amíg a bútorfestő hét résztvevői a munkáik fölé hajolva szebbnél szebb mintákat festettek elmélyülten, mi a mesterüket, Monda Károlyné Schettrer Klárát arról faggattuk, hol is van az ő szűkebb hazája, Harta? Kitől tanulta a bútorfestést, és mik a vidékre legjellemzőbb motívumok, technikák?

- Harta a Sárközhöz tartozik, ami közismert szép és gazdag díszítőművészetéről. A hartai festett bútorokon egyfelől ez a sárközi hatás, a díszítés iránti igény érződik, másfelől pedig a sváb hagyományok is visszaköszönnek. Hartára ugyanis a 18. században német telepesek érkeztek. Az 1820-as években születtek az első hartai festett bútorok, és egészen az 1900-as évek közepéig szokássá vált, hogy az ifjú házasok teljes garnitúra - festéssel díszített - konyha- és szobabútort kaptak ajándékba. Gondosan ráírták gót betűkkel azt is, hogy mikor készült az összeállítás. Amikor én gyerek voltam, az 1960-as években nagyon sok festett bútort láttam a nagymamám korosztályához tartozók otthonaiban: az idősebbek közül sokan szinte állandóan svábul beszéltek, magyarul nem is tudtak elég jól... Az én szüleim azonban már nem efféle tradicionális tárgyak között éltek - mesélte Mondáné Klára, aki azt mondta, a maga részéről akkor fedezte föl, hogy micsoda kincsek között nevelkedett, amikor elkerült a Hartától mindössze 20 kilométerre lévő Kalocsára, gimnáziumba.

- Kalocsán falpingálást lehetett tanulni, megismerni a kalocsai motívumokat. Én meg rádöbbentem, hogy a szépséges, különleges hartai mintákat is ugyanígy érdemes volna bemutatni...

A fehérvári Sárközi Istvánné Magdi és a pécsi Kazalné Angster Éva

Klára elkezdte tudatosan tanulmányozni mindazt, aminek látványa gyerekkorában természetes volt számára: szerencsére egy helyi bútorfestőtől, Himpelmann Pétertől, a népművészet mesterétől még volt módja megtanulni a technikát, a motívumokat. A hartai bútorfestészetet sokféle hatás érte, a német bútorfestő hagyományok is kimutathatók ezen a vidéken: akadt olyan hartai bútorfestő család, amelyik figurális motívumokkal - lóval, repülő angyallal - is díszítette a szekrényajtókat. Ez például kifejezetten a nyugati inspirációról árulkodik... Persze, a máig használt minták inkább virágmotívumok, amiket kék alapra festenek, rendszerint ultramarinkékre, de az árnyalat változhat, sötétebb is lehet - természetesen a megrendelő igénye szerint.

Mondáné Klára egyik munkája ez a mívesen festett hartai doboz

- Az 1800-as évek elején még barnára flóderozták a bútorokat, és a kékre festett betéteken helyezték el a virágmintákat. Később a barna alapszín eltűnt, a kék lett az uralkodó, majd a bútorok egyre díszesebbek lettek, a jómód kifejezőjévé váltak. A túlburjánzó motívumoktól mára ismét visszatértünk az egyszerűbb és elegánsabb díszítéshez. A kék alapra festett virágmintákban sokféle szín megmutatkozik: a vörös különféle árnyalatai, a zöld, a sárga - de mindezt meg lehet úgy komponálni, hogy a színek ne kiabáljanak, hanem harmonikus egységet alkossanak... - mondta Klára, akitől azt is megtudtuk, jellegzetes tulipános motívumokat találni a hartai bútorokon, de tojásvirágot, pogácsavirágot, gyöngyvirágot, szívvirágot, különféle gombácskákat egyaránt festenek. A minták egyébként mindig szimmetrikusak, és a zöld virágszárak között sűrű apró vonalakkal, "strihákkal" is díszítenek.

Egy hét alatt elsősorban az alapvető motívumokat, technikai fogásokat lehet megtanulni. De a bútorfestő héten leginkább "megszállott"kézművesek vannak, akik közül sokan - ahogyan viccesen mondják: "a legelvetemültebbek" - otthon is tovább gyakorolják az ellesett fortélyokat.

Csabacsűdről érkezett Szvák Péterné

Mondáné Klára hat éve már vezetett egy kurzust Fehérváron: Sárközi Istvánné Magdi akkor olyannyira beleszeretett ebbe a mintakincsbe, hogy azóta is főleg ezzel foglalkozik, kiállításon is bemutatta már a festett bútorait. A pécsi Kazalné Angster Éva pedig már a kezdetektől minden évben eljön fehérvárra egy hétre bútort festeni. Év közben könyvelőként dolgozik, azt mondja, Pécsen nincs hasonló szakkör, mint amilyen Fehérváron - Radetzky Jenőné irányításával - működik. Így Éva számára a nyári bútorfestő hét afféle vakációs kikapcsolódás. Békés megyéből, Csabacsűdről érkezett Szvák Péterné, aki az interneten tájékozódva talált rá a lehetőségre, úgy jelentkezett a táborba. A kézművesség más ágai is érdeklik. A bútorfestéshez meg nem csak kedve, érzéke van - nagy szerencséje, hogy a férje asztalos... Így van módja arra, hogy tőle rendeljen jó formájú szekrénykéket, dobozokat, amiket otthon már a most tanult hartai motívumokkal díszíthet.