Négyzetekből, körökből képezett világ Bauer István kiállításán

2017. április 19., 14:28 szerző: Bokros Judit fotós: Koppán Viktor Dávid
komment
Székesfehérvár - Bauer Istvánnak május 5-ig látható kiállítása a Pelikán Galériában. A népes megnyitón fontos jubileumról is szó esett.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Bauer István festőművész a Székesfehérvári Művészek Társaságának egyik alapító tagja. Hangzások című friss kiállítása pedig az idén 25 éves megalakulását ünneplő társaság jubileumi rendezvényeinek előfutára. Az évfordulóra emlékeztett a megnyitón Balsay István egykori polgármester, aki aktív részese, támogatója volt a művész közösség megalakulásának. Erről beszélt a tárlatnyitón, személyes emlékeket idézve a ’90-es évek elejéről, hangsúlyozva: a társaság és otthona, a Pelikán Galéria a mai napig fontos része a város kulturális életének.

A művekről már Lőrincz Tamás középiskolai tanár, esztéta beszélt. Kifejtette: a festő képeire jellemző a színes négyzetekből való építkezés. E négyzetek jelképeznek bennünket, illetve a minket körülvevő világot, a környezetünket. Megfigyelhető azonban, hogy a művész alkotásain egyre gyakrabban jelennek meg a körök is, amelyek önmagukban állnak, s túl vannak a szimbólumokon. Ezekből a négyzetekből, körökből képződő struktúrákból alakul ki a festmény, illetve, a kollázs. Utóbbinál érzékelhető, hogy minden, a képhez felhasznált anyag másként viselkedik a fényben. Ennek felfedezése is izgalmas játékot jelent. A formák, a színek egymásra hatása dinamikussá teszi a képeket, amelyek így elkezdenek „mozogni”. A befogadó értelmezéseiből, asszociációiból alakul ki az a hangzás, amelyre a kiállítás címe utal. A művek megtekintése, elemzése által egyrészt visszakaphatunk valamit saját magunkból, gondolatainkból, másrészt megismerhetjük Bauer István világát – fogalmazott az esztéta.

A megnyitón Újházi Péter festőművész (balra) mellett Bauer István, Balsay István és Lőrincz Tamás (Fotó: Koppán Viktor)

A festőművészt pedig, alapító tagként, a társaság létrejöttének kezdeteiről, emlékeiről is kérdeztük:

– Izgalmas időszak volt, hiszen a kilencvenes évek elején az egész országban új lehetőségek nyíltak meg az emberek előtt. Így a művészek, az alkotói közösségek is megpróbálták magukat elhelyezni ebben a rendszerben. A művészeti alap, amely korábban a hivatásos képzőművészek és egyéb művészek fontos szervezeteként működött, megszűnőben volt. Akkor mi is arra gondoltunk itt, hogy létre kellene hozni mind a fiatal pályakezdők, mind a kész művészek számára egy új, az alkotói pályát segítő közösséget. Ez lett a Székesfehérvári Művészek Társasága csoport, amely lényegében kimondottan a képzőművészetre vonatkozott. Azt reméltük, hogy a már befutott, életművel rendelkező kollégákhoz csatlakoznak majd a fiatalok. Ez végül így is történt, és a mai napig működik a folyamat – mesélte Bauer István.

A társaságban vannak kísérletezőbb kedvű alkotók, akik újra és újra kipróbálnak valami újat, és olyanok is, akik viszonylag hamar rátaláltak az útjukra, stílusukra, s a későbbiekben lényegében azt finomítják. Mindez nem annyira kor, inkább személyiségfüggő – véli a művész, aki a kiállításon az elmúlt három év munkájának gyümölcsét mutatja be.

A tárlatnyitón zene is volt, a még jobb „hangzásért”.

Bokros Judit

2017. április 19., 14:28 szerző: Bokros Judit fotós: Koppán Viktor Dávid

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...