Olyan, mint a zeneszerzés

Márpedig Sági Vanda Formakultúrák című kiállításán első pillanatra valóban zavarba ejtő műveket mutat be A Szabadművelődés Házában. Nem csak a címük különleges, hanem szerkezetük is. Ha létezik ilyen, harmonikus, költői geometrikus kísérletnek nevezném többségüket. Valószínűleg mindenkinek más jut róluk az eszébe.

Fotó: Molnár Artúr

A tárlatot megnyitó Szarka Fedor Guido képzőművész például a keleti jantrával hozta kapcsolatba őket, míg Farkas Kristóf költőnek, táncszakírónak a munkák némelyikéről a világhírű táncművész, Isadora Duncan és az ő fátyla jutott eszébe. Én nem mennék ilyen messzire, viszont tény, hogy a folyondárként kúszó vagy bizonyos rendbe szervezett vonalaknak ritmusuk van. Az alkotó is hasonlóról beszél nekem. Azt mondja, nem tudja, honnan jönnek az absztrakt motívumok, de úgy építi fel a rajzait, mint egy zeneszerző, amikor komponál. Alkotás közben épül fel a kompozíció.

Nyilván hatással volt rájuk Vanda formaszeretete, és az, hogy formatervező mérnökként végzett Budapesten, az Óbudai Egyetemen. Egyébként fehérvári, a Kodolányi középiskolába járt. Aztán csaknem tíz évig a fővárosban élt, két éve pedig visszatért a szülővárosába, és A Szabadművelődés Házában dolgozik.

Szerelme a rajzolás és a fotózás. utóbbiból is kapunk ízelítőt a tárlaton. Az egyik darab sok kis képből áll össze, amelyek mozgathatók: épületrészletek, különböző textúrák. A látogatók dolga, hogy abból létrehozzák saját művüket. Az alkotás közben így valamelyest beleélhetikmagukat Sági Vanda alkotói módszerébe is.

Aki egyébként ír is. Novelláskötete elkészült, a kiállításon olvasható címeket az írásokból emelte át. Monológok, dialógok részletei. A káoszról és a rendről szól a kötet, két művész kapcsolatáról. A rajzok pedig a könyv illusztrációi lesznek, ekként kapcsolódik majd egymáshoz szorosan kép és szöveg. Vanda úgy tervezi, ha talál kiadót, a könyv hamarosan megjelenik. Egyelőre a tárlatot láthatjuk, amely február 25-éig várja az érdeklődőket.