Sorban álltak az életért: Dunkirk filmkritika

S tulajdonképpen azzal a néhány, kicsit talán pátoszos perccel sincs olyan nagy baj. Hiszen a katonák zömét, 330 ezer embert tényleg sikerült kimenteni 1940 májusának végén, júniusának elején a dunkerque-i tengerpartról, a történelem egyik legnagyobb logisztikai teljesítményeként. A Dunkirk erről, és a megelőző feszült órákról, napokról szól brutális erővel, hatásos jelenetekkel, képekkel. A rendező, a brit Christopher Nolan korunk egyik legjelentősebb filmalkotója, akinek eddigi munkáiban is sikerült hidat vernie a zsánerfilm és a műalkotás közé.

Ott vártak a katonák reménykedve és félve tengerparton, a mólón arra, hogy jöjjenek értük a hajók, és hazavigyék őket Angliába
Fotó: outnow

A háború borzalmas irracionalitásáról szóló Dunkirkben nincsenek hősök, a szó hagyományos értelmében. A fiatal katonák csak egyet akarnak: túlélni az egészet, feljutni, bármi áron valamelyik hajóra, amely a keskeny La Manche csatornán át visszaviszi őket Angliába, Láthatjuk őket sorban állni az életért a kietlen tengerparton, a mólón, miközben rettegve kémlelik az eget, a szárazföldet, és reménykedve pásztázzák a vizet. Az ellenségnek viszont nincs arca, a bakákkal együtt mi sem látjuk őket. Csak a kilőtt golyókat, torpedókat, ledobott bombákat, a fentről támadó Messerschmidteket.

Nolan jelenetalkotó fantáziája ezúttal is lenyűgöző. A néző szinte együtt szűköl a félelemtől a körülöttük robbanó bombák miatt a homokban menedéket kereső, vagy a parton veszteglő hajótestbe bújva a dagályt váró katonákkal. A levegőben zajló csaták is roppant hitelesnek tűnnek. Nolant másokkal ellentétben nem a keringőző gépek szép koreográfiája érdekelte, azt mutatta meg, hogy mindez hogyan is történt valójában.

A kimenekítési akció irányítóját, Bolton parancsnokot Kenneth Branagh alakítja a filmben

A Dunkirk három helyen, szinten játszódik: a földön, a vízen és a levegőben. A tempó végig sodró, és a film szerkezete sem szokványos. Nolan eljátszik az idősíkokkal, hogy aztán a történések összeérjenek, és más nézőpontból is láthassuk a jeleneteket. Többnyire fiatal, ismeretlen színészeket választott a rendező, mellettük néhány ismert arcot is felfedezhetünk: Kenneth Branagh, Tom Hardy, Cillian Murphy kapott kisebb-nagyobb szerepet. A zeneszerző a szakma egyik legjobbja, Hans Zimmer, aki sodró, az idegeket borzoló muzsikát komponált. A kitűnő földi és égi képekért Hoyte Van Hoytema operatőr volt a "felelős".