III. Béla, a nyugalom királya - Hirtling Istvánnal beszélgettünk a koronázási szertartásjáték és az ünnep üzenetéről

Az előadásban III. Béla királyt Hirtling István, feleségét, Annát, Trokán Nóra testesíti meg. Anonymus alakját Blaskó Péter, a koronázó kalocsai érsekét Mihályi Győző, Manuel bizánci császárét Trokán Péter ölti magára.

A főszereplő Hirtling Istvánnal beszélgettünk a koronázási szertartásjáték és az ünnep nemes üzenetéről.

- Az országnak nagyon fontos, hogy a történelmi ön- és előképét feldolgozza. A rendszerváltás előtt mélységesen agyon volt hallgatva, el volt söpörve a figyelem homlokteréből a középkori Magyarország és az egész államalapítás ünnepe - mondta Hirtling, aki szerint az országnak az elmúlt évtizedekben, s talán még most is feladata újra megtanulni, hogyan ülje meg nagy ünnepeit, s miként tanulja meg újra a saját történelmét.

A színművész vallja, nem csupán a magyar, hanem a teljes európai történelem számára fontos, hogy mi történt egykoron a Kárpát-medencében, Magyarországon.

- Ezek a példázatok, a trónra lépési történetek a mai napig hordoznak üzeneteket és érvényes tartalmakat, s jó, ha ezzel évente újra és újra szembesülhetnek a nézők.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen király volt Béla, ekképp felelt a színész.

III. Béla - Az aranykor trónusán című előadást kétszer mutatják be a nagyközönség előtt
Fotó: Koppán Viktor

- Az előadásban Béla így beszél Anonymushoz: "A késeiek, hogyha olvassák az évkönyveidet, azt mondják majd, hogy élt Pannóniában egy gyáva király, aki nem akart háborúkat vezetni, nem akart új tartományokat szerezni, csak ült békében, elég volt neki a régi."

Ez a mondat magában hordozza azt a békevágyat, nyugalomvágyat, amelyet a bizánci udvarban nevelkedett király személye megtestesített. Béla nagyon sokat láthatott abból, hogy milyen az állandó harcban állás.

Amikor őt Manuel a háttérből a magyar trónra segítette, egy prosperáló ország élére került. A meglévő harmóniát kellett megerősítenie, és közben úgy vezetni az országot, hogy az emberek a boldogulásban keressék a jövőképet, ne az állandó harácsolásban, harcban - beszélt az előadásról a színművész.

A Nemzeti Emlékhely fölött kialakított hatalmas színpadon az óriásbábok is felsorakoznak majd, mellettük cirkuszművészek akrobatikus mutatványai szemléltetik, s egyszerre feszegetik az emberi teljesítőképesség határait. Díszletül a magyar és a bizánci korona ötvözete szolgál majd. Mindezek grandiózussága alatt eltörpülhet ember, színész, vetettük fel Hirtling Istvánnak.

A színművész úgy véli: az előadásnak valóban nagy kihívása, hogy pontosan érzékeltesse a nézők számára azokat a rendkívül személyes momentumokat, amikor a leendő király megnyilvánul az esztergomi érsekkel, beszél az ellene törő édesanyjával.

- A személyes hangot, a személyességet nem szabad, hogy elpusztítsa ez a tér - emelte ki.

Ennek érdekében ez alkalommal is segít a modern technika a szertartásjátéknak. Négy nagy kivetítőn, közeli képeken láthatják majd a nézők a szereplők arcjátékát.

- Amikor ilyen lehetőség nem volt, egy ekkora térben széles gesztusok, nagy hangerő, erős mimika kellett, hogy jellemezze a színészek játékát. A kameráknak köszönhetően immár ebben az óriási térben is meg tudjuk védeni a személyességet - tette hozzá Hirtling István.

CIRKUSZMŰVÉSZEK A KORONÁZÁSON

A Vörösmarty Színház alkotói augusztus 18-án és 19-én, este 9 órától újra királyt koronáznak a Nemzeti Emlékhelyen kialakított színpadon. A szertartásjátékot ismét Szikora János, a teátrum igazgatója rendezi, aki Matuz Jánossal közösen jegyzi az előadás szövegkönyvét. Újdonság, hogy a nagyszabású produkcióban ezúttal cirkuszművészek, akrobaták és légtornászok is színpadra, porondra lépnek. A cirkuszi számok rendezője Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója. A szertartásjáték zeneszerzője Szirtes Edina Mókus, díszlettervezője Szendrényi Éva, jelmeztervező Kovács Yvette Alida.