Szokatlan hagyományok: ünnepi babonák

A Jeles napok, ünnepi szokások című könyv szerint  a karácsonykor használt abroszt később sütőabrosznak használták, hogy bő termésük legyen és a kenyér is megkeljen. Az asztalra és alá pedig gabonát helyeztek, melynek ugyanez volt a célja, üzenete. Az asztal alá helyezett szalmát és szénát később az állatoknak adták, hogy egészségesek legyenek. Gazdasági és háztartási eszközök is helyet kaphattak az ünnepi asztal alatt, hogy hatékonyabbak legyenek.

Az abrosznak különleges szerep jutott a régi ünnepi időszak után Fotó: Molnár Artúr

Miért sütöttek rétest újévkor Sárkeresztesen?

Újév napja  is tele van gasztronómiai babonákkal, melyek közül a legújabb az újévi lencseevés a tömött pénztárca érdekében. De régebben sem volt ez másként, akkor is nagy jelentőséget tulajdonítottak az első napnak. „Boldog újévet!/Bort, búzát, barackot,/ Kurta farkú malacot,/ Szekerembe kereket,/ Köcsögömbe feneket,/ Poharamba vörösbort,/ Hadd ihassak bőven,/ Az új esztendőben!” – így szólt az egyik újévi magyar „gasztronómiai” rigmus. Fejér megyében, konkrétan Sárkeresztesen az újév első napján rétest sütöttek, hogy „hosszúra nyúljon az esztendő, sokáig éljenek”. Tárnokon szenteltvizet kortyoltak, hogy elkerüljék a torokfájást.