Többletjelentés - Vékás Magdolna inspiráló tárlata

A budapesti Vékás Magdolna először állított ki Székesfehérváron, a meghívásnak pedig egy teljesen új sorozat elkészítésével tett eleget. A Szent István Király Múzeum Városi Képtárának projekt termében látható fekete-fehér fotóin a város több, számunkra ismert helyszíne, épülete szerepel, teljes egészében vagy egy-egy részlettel. A tárlat érdekessége – ahogy arra a cím is utal: Képpárok / Székesfehérvár 2016 -, hogy minden képnek van egy párja, s a kettő vagy ellentétes, vagy harmonizál egymással.

A rendhagyó kiállítás-megnyitón az alkotótól azt is megtudhattuk, miért ezt a megoldást választotta. Vékás Magdolna beszélgetőtársai, Bányai Balázs történész és Kincses Károly fotótörténész kérdéseire válaszolva elmondta: az első fotó még a felkérés előtt készült, a maroshegyi körforgalomban látható, vesszőből készült Szent Koronáról.  Télen autózott arra, amikor minden elég kopár volt, és a korona a szomszédos nagyáruházakkal a háttérben meglehetősen abszurd látványt nyújtott. Később, már a kiállításra készülve sokat sétált Fehérváron, és járt a vasút közeli szovjet katonai temetőnél is. Amikor meglátta benne az obeliszket, tetején a csillaggal, érezte: ez lehetne a koronás kép ellentétpárja.  És, a munka így haladt tovább Onnantól tudta, hogy vagy ellentétpárokat, vagy egymással harmonizáló látványt örökít meg.

A fotóművész napi sok-sok kilométert gyalogolt, körülbelül 80 órát töltött nálunk, mire elkészült a megfelelő mennyiségű alapanyag. Vagyis, vagy háromszor annyi fotó, mint ami a tárlaton látható. Ezekből választotta ki a képpárokat, amelyeken nekünk, itt élőknek is újat mutathat az egyébként ismert látvány. A többletjelentés az, ami miatt izgalmassá, elgondolkodtatóvá válhatnak a fotók. Erről, vagyis egy-egy mű hátteréről, a hozzá kapcsolódó tudásról, információról, az ezekből kialakuló többletjelentésről is szólt a jó hangulatú és izgalmas beszélgetés a képtár galériáján.

A galérián Bányai Balázs történész és Kincses Károly fotótörténész kérdezte Vékás Magdolnát a projekt teremben látható fotóinak létrejöttéről (Fotó: Koppán Viktor)

Kincses Károly például többször feszegette a fotóművész, a művész szó meghatározását, utalva arra: önmagában egy-egy alkotás kevés lehet, és attól válhat jelentőssé, művészivé, hogy a néző, befogadó milyen tudást, gondolati tartalmat tud mögé rakni. Bányai Balázs több elgondolkodtató kérdést tett föl a hallgatóságnak, így a megnyitós beszélgetés teljesen közvetlenné, interaktívvá vált.
Sok volt a fiatal, akik közül többen fényképezőgéppel érkeztek, amelyekkel szinte sorozatban készültek a talán gyakorlatnak, talán dokumentációnak szánt képek az estről. Hogy ezekből válik-e majd bármelyik is művészivé, azt már az utókor, az értő szemek dolga lesz meghatározni