Válaszút vándora hazatalált - Kallós Zoltánt barátai ünnepelték

2014. november 22., 07:40 szerző: J. Mező Éva
komment
Hétfőn 69-en kapták meg a jelenleg legmagasabb elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, köztük Kallós Zoltán is. A budapesti ünnepség után a Válaszúton élő néprajztudóst fogadott városában, Székesfehérváron barátai köszöntötték, és szerveztek neki egyben könyvbemutatót is abból az alkalomból, hogy megjelent a sok megpróbáltatást megélt Balladák könyvének bővített kiadása.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A Balladák könyve 1970-ben jelent meg először, de azonnal indexre került, mert hírt adott egy kétmilliós kisebbség gazdag hagyományvilágáról. Egy nemzedék döbbent rá akkor a hivatalos elhallgatás ellenére, hogy a határon innen és túl élő magyaroknak közük van egymáshoz. Kallós Zoltán gyűjtőmunkája nemzetiségi és politikai kérdés lett. Komoly feszültségforrás Magyarország és Románia között.

– Az állambiztonság Önt folyamatosan figyelte. Hogyan lehetett az állandó zaklatásokkal együtt élni és dolgozni?

– A Ceaucescu időben nem csak a magyar, de a román néprajzosokat is rossz szemmel nézték. Elmentem például Buzába, én nem csak a szellemi, hanem a tárgyi javakat is gyűjtöttem. Az egyik román asszonykának voltak üvegre festett ikonjai, amit már kidobott a házból. Megvettem tőle, de felfigyelt rá a hatóság. Bevittek a rendőrségre és bezártak a tanács pincéjébe. Törvényes eljárást kezdeményeztek ellenem a dési törvényszéken, azt állították, hogy nagyon olcsón vásároltam értékes román ikonokat. Kértek véleményezést is a kolozsvári múzeumtól az ikonok értékéről, később az ott dolgozó Kós Károlytól tudtam meg, hogy manipulált értékbecsléssel akarták rám bizonyítani a bűnösségemet. Nem sikerült nekik.

– Az adatközlőket is hasonló módon zaklatták. Mégis szóba álltak magával?

– Egyszer Lujzikalagorba utaztam a piacra, ahol csángó asszonyok árultak szőtteseket. Amikor le akartam szállni, szólt a sofőr, hogy az ajtó nem nyílik. Elvitt a buszállomásig, ott a rendőrök vártak rám. Bevittek a Szekuritátére, átkutattak, leírták a címeket és megbüntették azokat, akik eladtak nekem valamit. Arra hivatkoztak, hogy ezeket a javakat nem szabad kiszolgáltatni külföldinek, mert ezek nemzeti kincsek.

– Maga ezek szerint külföldinek számított?

– Hát, nem belföldinek! Magyarnak…

– A Balladák könyve nem várt sikert hozott, ezt követően azonban letartóztatták és börtönre ítélték. Pontosan miért?

– A börtönévekről ne kérdezzen. Megjártam Románia több börtönét, voltam a hírhedt Duna-csatornánál, Bukarestben, Csíkszeredában, Zsilaván, végül Nagyenyedről szabadultam köztársasági kegyelmmel a Nemzetközi Pen Club közbenjárására.

– Mind a két országban feszültséget okozott a Balladák könyve, Aczél Györgynél is járt, a Kádár-korszak kulturális életének fő ideológusánál.

– Aczél kétszer is felhívatott. Neki tudom be, hogy Magyar Televízió visszautasította az egyik interjúmat. Később Pálfy G. Istvántól tudtam meg: a valódi indok az volt, hogy ők egy ilyen nacionalista megnyilvánulásnak nem csinálnak reklámot.

– Ugyanakkor sokan segítették és támogatták is. Ha jól tudom, Kodály Zoltántól kapta az első magnetofonját.

– Amikor megkaptam, azon gondolkodtam, hogyan tudom átvinni a határon. Kifelé ördöngősfüzesi felvételeket vittem magnószalagon Kodálynak, ezért azt írtam románul a vámcédulára, hogy „una bande magnetofon”, vagyis egy magnetofonszalag. Aztán amikor jöttem haza, közé tettem egy vesszőt – így lett belőle egy szalag, meg egy magnetofon.

Kallós Zoltán is megkapta a legmagasabb elismerést: a Nemzet Művésze díjat (Fotó: Koppán Viktor)

– Úgy tartja, hogy a néprajzi gyűjtés nem lehet öncélú. Ezért is nyílt meg az egykori családi birtokon múzeuma.

– A múzeum gyermekkori álmom volt. Miután visszakaptuk a válaszúti házat, nekiálltam a munkának. Először a nagytakarításnak. Negyven évig téeszközpont volt benne, úgy lelakták, hogy mondtam is nekik, apám az istállóban nem tűrt ilyen piszkot. 1992-ben létrehoztuk a Kallós Alapítványt, így pályázati pénzekből megkezdődtek a munkák, de a Kossuth-díjamat is belegyúrtuk a falakba.

– Büszkék vagyunk arra, hogy a múzeum székesfehérvári összefogás eredménye is, de talán az sem véletlen, hogy Fehérvárra hazajáró vendég.

– Az Illyés és az Altorjay családdal van szorosabb kapcsolatom, illetve egy távoli rokonom is ide telepedett, Enyedi Mihály. Illyés Endréné Tücsi, aki hosszú ideig a múzeumban dolgozott szakértelmével nagy segítségemre volt a múzeum rendezésénél, az ő hívására érkeztek Válaszútra Magyarország legjobb restaurátorai, múzeumi szakemberei is, látványosan berendeztük a múzeum nyolc termét. Egy mini-Erdélyt mutatunk be.

– És most már magyar állam is maximálisan elismeri életművét: Kossuth-díj, Corvin lánc, és a hétfőn átadott Nemzet Művésze díj. A díjakkal járó pénzjutalomnak köszönhető, hogy egy szórványkollégium is működik már Válaszúton.

– Amikor az első kézműves táborunkat szerveztük a válaszúti gyerekeknek, unokahúgom Balázs-Bécsi Gyöngyi, aki korábban Széken tanított, megkérdezte: „Ha ennyi magyar gyerek van a faluban, miért nincs Válaszútnak 25 éve magyar iskolája?” Gyöngyi a helyi református pappal végigjárta a magyar családokat. 2007-ben négy gyermekkel indultunk, most 130 gyerekünk van. Ezt a munkát csak hittel, odaadással és önzetlenül lehet végezni. Mindig is azt vallottam, hogy mindannyiunk kötelessége az őseinktől átörökölt hagyományokat éltetni és továbbadni a következő nemzedéknek – mert csak addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.

 

Pályakép

Kallós Zoltán 1926. március 26-án született Válaszúton. Édesanyja olvasott falusi asszony, kiterjedt rokonsága volt a Mezőségen. Kallós Zoltán a gyűjtést náluk kezdte. Édesapja vonatvezetőként nem tette le az esküt a román államra, így elbocsátották. Ekkor került a család gazdálkodni Válaszútra. 1933-ban vásárolta meg az apa a „Kallós-kúriát”, a Bánffyak gazdatiszti házát. Meghatározta életét Wass Albert hagyatéka is, az író bábája rokona, Kallós Karola volt.

J. Mező Éva

2014. november 22., 07:40 szerző: J. Mező Éva

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...