Filmajánló: Doss szanitéc megment

A látottak (no meg más háborús mészárszékekről szóló történelmi ismereteink) alapján nehezen férnek meg egymással. Az, hogy A fegyvertelen katona című amerikai film mégis az életről szól, az a témájának köszönhető, hiszen Desmond T. Doss szanitéc mégiscsak kimentett 75 amerikai katonát az okinawai pokolból. Legalábbis egy időre visszaadta tehát reményüket. Nem spoilerezek, higgyék el, mert valós történetről van szó, s noha az igazi Doss később „csak” 55 megmentettre emlékezett, társai szerint volt az száz is. Nagy, hálás sztori, már csak azért is, mert Doss – hetedik napi adventistaként – lelkiismereti okokból megtagadta a fegyverviselést, egy időre kivívva ezzel felettesei és bajtársai haragját.

Végül mégis megkapta a Kongresszusi Becsület Érdemrendet, Amerika legmagasabb katonai kitüntetését. Valóban filmre kívánkozó történet, noha benne van a bukta lehetősége is. A pátosz túlhajtása, a giccsbe forduló heroizmus. A rendezést Mel Gibson vállalta magára, és ebből már tudható volt, hogy hatásos jelenetekben, naturalisztikusan fényképezett erőszakban nem lesz hiány. Így is lett, bár aki a második világháború egyik legkegyetlenebb csatáját finoman, visszafogottan ábrázolta volna, enyhén szólva sem mondott volna igazat. Gibson és csapata az előzményeket is megmutatja, azt, hogy miként lett a fiatal Desmond a fegyvereket, az erőszakot elutasító vallás híve. Nos, ebben nagy szerepe volt apjának, aki megkeseredett, durva emberként tért vissza az első világháborúból, és nyomasztó emlékeitől nem tudott szabadulni.

Doss és szerelme, Dorothy Schutte ápolónő (Teresa Palmer) Fotó: outnow

(Hugo Weaving nagyszerű alakítást nyújt a filmben.) A fiú azonban a háborút nem utasítja el, bevonul, óhatatlanul konfliktusokba keveredik, és szerelmes is lesz. A másik nagy alakítás egyébként a főszereplőé: Andrew Garfield megnyerő fiatalember, játéka árnyalt, még Oscarra is jelölték érte, de nem kapta meg.A gyalogosszászlóalj harca maga volt a pokol. Egy hatalmas, meredek gerincre kellett kötelekkel, hálókkal felmászniuk, hogy elfoglalhassák a Hacksaw Ridge (ez a film eredeti címe) nevű magaslatot. Gibson tobzódik a csatajelenetekben, erősek, megrázóak a képek, egy idő után azonban a sok erőszak kezdi immunissá tenni a nézőt. Igaz, még időben következnek Doss embermentős akciói, hőstette pedig a film szerint nagy hatással volt a többiekre. A fegyvertelen katona ugyanúgy megváltástörténet, mint Gibson korábbi filmjei, leginkább a Passió, de tulajdonképpen A rettenthetetlen és az Apocalypto is az volt.

Ezúttal is bebizonyította, hogy nemcsak színészként karizmatikus, de rendezőként is képes kiváló akciókat forgatni. A fegyvertelen katona azonban egyenetlen. Valóban nagy történet, de óhatatlanul magában is hordozza a csapdát, és szinte elkerülhetetlen, hogy a pátosz a végén eluralkodjék a filmen. Kérdés, hogy ez mekkora hiba, no meg az is, hogy ha más ül a rendezői székbe, akkor mihez tudott volna ezzel kezdeni.