Versünnep Fülén – Szeretettel, betlehemi reménységgel

A négy költő, más-más személyiséggel és stílussal, igazi versünneppel kényeztette hallgatóságát, a négyes hangzást a dalszerző-előadó ötösre bővítette, társai egy-egy költeményének megzenésített változatát hozta ajándékba. Az alkotók 2013 májusában mutatkoztak be először közös esten a rákospalotai Csokonai Művelődési Központban. Miért írunk verset? címmel közös kötetük is megjelent, CD-melléklettel, megzenésített versekkel.

Az ötösfogat doyenje, Adamik Tamás – klasszika-filológus, rétor, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szent István Akadémia tagja – ifjú kora óta ír verset szabad és kötött formában, de ritkán és kisebb-nagyobb megszakításokkal, mert az ókori és középkori kultúra és irodalom kutatását tekinti elsődleges feladatának. Méltatói szerint jelentős a szerepe a hazai korszerű retorikai ismeretek és a modern szövegtudományok tudománytörténeti alapozásában.

Feleségével, oroszt is tanítottak az egyetemen Amerikában, külön fizetségéért – abból vették Fülét – mesélte anekdotázva a professzor. A Balatonnál kerestek telket, de végül a Fejér megyei településen leltek második otthonra, mint oly sokan Budapestről. Pihennek és feltöltődnek, szívükbe zárták a kis falut, az itt élő embereket.

– Örömmel tettem eleget az önkormányzat és a könyvtár felkérésének, és a barátaimat is hoztam magammal – tette hozzá mosolyogva.

Karácsonyváró, irodalmi előadóest – Kasó Tibor (b), B. Tóth Klára, Adamik Tamás, Baka Györgyi és Deák-Sárosi László
Fotó: V. Varga József

Baka Györgyi könyvtáros, a Magyar Népfőiskolai Társaság alapító tagja, Százhalombattán egy híján húsz éve szervezi a Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetemet. Négy verseskötete jelent meg, három éve szerkeszti és vezeti a Versek hídja című költészeti műsort a Civil Rádióban.

B. Tóth Klára festő-restaurátor, költő, író, 2005 óta publikál verset és prózát. Középületi munkái mellett rendszeres kiállító művész; festő, szobrász, keramikus gyermekeivel közös családi kiállításokon mutatja be munkáit. A Színről színre című ószövetségi és újszövetségi kártyagaléria alkotója.

Deák-Sárosi László költő, esztéta, nyelvész, zenész. Magyar és filmelmélet bölcsész, nyelvészdoktor, disszertációját képi retorikából, képi jelentésből írta. Főállásban a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet referense, tagja a Magyar Írószövetségnek. Rendszeresen publikál verseket és filmes cikkeket, öt verskötete jelent meg.

Kasó Tibor dalszerző-előadó, Dunaújvárosban él és dolgozik. Kortárs költők verseit zenésíti meg, saját honlapján versei, fotói láthatók, zenéi hallhatók. Úgy tartja, kétféle zene létezik: amit jó és amit nem jó hallgatni. Szerencsére azt, hogy mit jó hallgatni, a zeneszerető emberek saját maguk döntik el.

„Ritka szép fecskék csivitelnek itten...” – nagy taps fogadta Adamik Tamás: Füle júniusban című versét. Maga a szerző szavalta, majd huszonegyedik századi énekmondó barátja énekelte, gitárkísérettel.

Elcsendesedve hallgattuk így, karácsony küszöbén a művészek versvallomásait: ünnepről és szépségről, istenről és emberről. Baka Györgyi: Fénykeresztek című emlékidézőjének záró sorai visszhangoznak bennünk: „ rejtegetik fakalyibában / tisztaszobában / sortüzekkel átlőtt / szívek falában // Add segítségül / betlehemi reménységed / Fényt szülő Szűzanya, // add, hogy Szent Fiad / tündöklő sebeiben / meglássuk újra / valódi arcunk!”