Tombol(a): zsákbacserép

A fehérvári művészek minden évben a téli tárlaton mutatják be munkáikat. Nem titkoltan azzal a céllal is, hogy a művészetbarátoknak legyen lehetőségük műtermi áron vásárolni is ilyenkor: hiszen szép ajándék az ünnepre egy-egy kvalitásos alkotó munkája... De a tárlat kísérő rendezvényei azt is szolgálják, hogy a közönség találkozzon, meg is ismerkedjen, az alkotókkal. Ezért aztán hétvégenként ilyenkor, advent idején házigazdaként mindig más és más művész tart ügyeletet a Pelikán Galériában.

Idén azonban az alkotók elfogadták Korompai Péter keramikusművész kiváló ötletét: ki-ki csináljon egy-egy zsákbacserepet. Ez azt jelentette, hogy grafikusok, festők, szobrászok, textilművészek, no és persze keramikusok egyaránt készítettek egy-egy rájuk jellemző kerámiát. Magukat az alapformákat a társaság keramikusai - Korompai mellett Szarka Tamás, Máder Barna - csinálták, ám ezt ki-ki ízlése szerint a saját motívumaival díszítette.

Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra: az alkotóknak a közös munka nagyszerű közösségformálónak bizonyult, a közönség pedig vásárolhatott egy-egy tombolát, és hozzájuthatott egy művészi zsákbacseréphez . Az edényeket ugyanis gondosan becsomagolták, és óriási izgalmak közepette kisorsolták a galériában.

Már kora délután színes, kedves, egyedi mintájú és formájú edények sorakoztak a Pelikán Galériában az asztalon. A művészetbarátok sóvárogva nézték, az alkotók pedig büszkeséggel mustrálták a munkákat.

A téli tárlaton az üzleti szempontok kevéssé érvényesülnek nem olyan időket élünk, amikor az emberek tömegével vásárolnának műtárgyakat. Ugyanakkor mindenki szeret játszani, kockáztatni, nyerni... Így jött a zsákbacserép ötlete:

A találkozáson van a hangsúly: minél több embert szeretnénk elérni, megmutatni nekik, hogy mivel foglalkozunk mi, a társaság tagjai. Közben arra törekszünk, hogy ki-ki velünk egyen-igyon, jól érezze magát mondta Korompai Péter, akinek a szervezésben komoly segítséget jelentett Szűts Angéla képzőművész. (A férfiak hiába ötletelnek, a nők munkája nélkül meg nem lehetnek...) A szervezők más csapattagokkal kiegészülve bográcsban főzték az udvaron a hamis babgulyást: a sorsolás után ezzel vendégelték meg a közönséget. Ki-ki abból az egyedi, művészi díszítésű edényből falatozhatott, amit a zsákbacserépen nyert.

De a cserépakció összekovácsolta a művészeket is, akik boldogan emlegették azt a délutánt, amikor a galériában összegyűlve, a keramikusok tanácsait követve dolgoztak. Ha egy-egy grafikus, festő, textiles másik anyaghoz nyúl, másik műfajban próbálja ki magát, az mindig új távlatot nyithat számára.

Büki Zsuzsa festő-grafikusművész nagyon kíváncsi volt, hogy sikerült-e az égetés. Mert akkor látta utoljára a munkáit, amikor díszítette az edényeket. De megnyugodhatott, az ő tárgyai is pompáson sikerültek.

Kollégáinktól megkaptuk a korongozott edényeket, amiket aztán mi elrontottunk viccel. Szöget, csavart, egy régi nyakláncomat használtam arra, hogy a puha agyagba nyomkodva játékos, rusztikus felületet hozzak létre. Aztán pedig következett a festés... Péter persze elmesélte, melyik szín használatával miféle hatást érünk el az égetés után...

Pinke Miklós festőművész viszont sok műfajt kipróbált már többek között a kerámiát is, sőt, azt meséli, kifejezetten szereti az agyagot és azt a csodát, ami tűz hatására belőle létrejön. Kerámiatáblákat is állított már ki, amelyeken egymondatos, fanyar humorú versei szerepeltek. Annak idején a móri szabadiskolában bíbelődött kerámiával, de ő is akárcsak Büki Zsuzsa emlegeti Szarka Tamás budaörsi kerámia-alkotótelepeit, ahol vendégként már kipróbáltak ezt-azt. Pinke ezúttal koptatott felületű edényt készített.

Minden munkát gondosan becsomagoltak, majd Korompai Péter és Szűts Angéla együtt sorsolta ki a zsákbacserepeket
Fotó: Molnár Artúr

Az emlegetett Szarka Tamás keramikusművész is elégedett a kollégáival: elárulja, ő sárgás-zöldes edényt csinált ami szerinte a finom penészes sajtokat idézi, és akár sajtkrém kikeverésére is használható, de egy szép teásbögre is jár hozzá.

Boldog vagyok hogy részt vehettem ebben a csapatmunkában mondta Ecsedi Mária képzőművész, aki egyebek között régi, szép formájú kulcsokkal hagyott nyomokat az agyagban, de a galéria nevének ihletésére kedves pelikánnal díszítette az egyik tálját.

Igazi közösségteremtő foglalatosság volt ez na nem mintha a fehérvári művészek utálnák egymást. Szegedi Csaba festőművész, kolorista állítja: nem igaz, hogy egy-egy alkotói közösségben szükségszerű a rosszízű rivalizálás. Ő élete különféle periódusaiban különféle művészeti csoportokhoz tartozott, és mindenütt nagyszerű társaságot talált...

Boldog csomagbontogatás. Vajon mit rejt a csillogó kék papír?
Fotó: Jónás Attila

Nos, a jó hangulatú zsákbakerámia-sorsoláson a kívül-állóknak is úgy tetszett, az együttlét öröme lengi be a galériát. Ki-ki gyermeki boldogsággal bontogatta a csomagját, s boldogan mutogatta a szerencse folytán hozzákerült zsákbakerámiát

Nos, ez után a nagyszerű
előkarácsony után mi magunk is elhatároztuk, az idei karácsonyon csakis művészi szerzeményeinkből kanalazzuk majd az ünnepi levest...