Zselenszky szabad ceruzacsonkjai

Zenész, költő, író, szerző-előadó – mondja magáról Zselenszky. Vállalásáról szól, hogy a dalaival, verseivel, írásaival, szavaival segítse meglátni a láthatatlant azoknak, akik szeretnének hinni, de nem tudnak.

Zselenszky Tamás nemrégiben Szabadbattyánban adott koncertet a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Ott találkoztunk vele. Barátai, a Gójóstól Társulat meghívására játszott, mesélt nekünk.

Fröccsözzünk! – invitálta a székesfehérváriakat és a környékbelieket a koncertre. „Oszt” sörözött.

Régi és új dalok sorjáztak, némi Radiohead és Eleven Hold, Hetedik Ég és Lensky Mob. De mindegyikben az utánozhatatlan és megismételhetetlen Zselenszky mutatta meg magát hallgatóságának. Szív talált utat a szívekhez, lélek a lelkekhez.

Zselenszky dalaival diskurál közönségével. A szólóestek maradnak, s még hozzájuk jönnek a zenekaros koncertek – ígéri az énekmondó Fotó: V. Varga József

Szerzeményeiben gyakran bírálja a 21. századra kialakult globális-centralizált társadalmi berendezkedést. Hitvallása szerint az álszent, romlott ideológiák és a bennük élhetetlen Élet szószólója. Tessék, Zselenszky vagyok! – kiáltja kitárulkozva.

– Sokszor menekülök a világ elől – mondja. – Elbújok. A világ legfeltűnőbb helyeire: a színpadokra.

„Úgy tiszta az idő, a pokol is jól kivehető / Ha a romjaimra állsz, úgy biztos, elég mélyre látsz / De most még látható hangok játszanak a hallható fénnyel / S a nappalinkban nyaraló téllel koccintok én...” (Mellőled)

A pár évvel ezelőtti Völgy-beli, taliándörögdi találkozást elevenítjük fel. A Pajtában vagy százötvenen – többnyire fiatalok – énekelték vele együtt dalait. Mellőled, Emberek botokkal, Ceruzacsonkok. Tűzzsonglőr dalára remek tűzzsonglőrök táncoltak-forogtak, és fénnyel írtak cirkalmas betűket a csendes éjszaka fekete kárpitjára.

– Igen, vannak, akik egész évben csak a Művészetek Völgyében tudnak eljutni egy-egy fellépésemre – magyarázza. – Nekik üzenem, hogy Taliándörögdön, a Tilos Udvarban játszom majd július 28-án este nyolckor. És maradok utána éjjel is, beszélgetni.

– Nem vagyok egy matyóhímzés – erősíti meg most is egy korábbi vallomását. – Az esti imám eleje a bocsánatkérés gyengeségemért, aztán jön a hála, majd a segítségkérés, hogy valami módon sikerüljön meggyógyítani a világot. A vége pedig mindig a jókívánság.

Életében és dalaiban nagy hangsúlyt kap személyes vallása, amely az általánosan elfogadott vallásmegítélések szerint nehezen határozható meg.

Sajátos, összetett nézetrendszert vall magáénak, melyben egyaránt megférnek egymással a különböző vallások alapítóinak – Jézus (kereszténység), Buddha (buddhizmus), Máni (manicheizmus), Krisna (Krisna-tudat) – tanításai. Saját meghatározása szerint vallásának célja a fény-felszabadítás, amelyet csakis bölcsességgel, az anyagi világ igaz „átszellemítésével” érhetünk el.

Áldás Magyarországra! – húzza alá az énekmondó ikon, a filozófus fenegyerek. Szóba kerül a gyerekkor és a romantika, a csillagok és a boldogság. A mindent tudó nagymama, az erdő, a szabadegyházi és székesfehérvári évek. Létünk szereplői kitalált alakok, bármilyen azonosság csak véletlen – állítja.

„Nincs védtelenebb, mint a költő, amikor magára veszi a világ gondját, s megpróbál eligazodni, választ adni – ilyenkor ugyanis ki kell tárulkoznia, ki kell bújnia minden páncélból, és saját lelkét kell felajánlania a kísérletre, hangszerként: hogy megszólal-e a világ?” – írja róla Fenyvesi Ottó költő.

Zselenszkynek sikerülhet.

A színpadon „bújt el” a világ elől

Anyai ágon erdélyi grófi család leszármazottja. Budapesten született, de Szabadegyházán, majd Székesfehérváron töltötte gyerekkorát. Tizenévesen kezdett rockzenével foglalkozni, 17 évesen alapította első bandáját Road Roller néven. Később más együttesekkel is próbálkozott, ám igazi áttörést az Eleven Hold nevű együttesével sikerült elérniük: az EMI 2000-ben kiadta az Eleven Hold című lemezüket. Néhány év alatt jelentős rajongói bázisuk alakult ki. 2007-ben kilépett az Eleven Holdból, és szólópályafutásba kezdett. Legtöbb fellépésén egyedül, egy szál gitárral szerepel, bár vannak állandó zenésztársai, akikkel évente néhány nagyobb szabású koncertet ad. Szívrák című verseskötete 2008-ban jelent meg a székesfehérvári Vörösmarty Társaság gondozásában, később szerzői kiadásban további kötetei jelentek meg (Dobogó könyv, Levegőnél könnyebb kőzetek).