Lóerő

2017.03.10. 14:55

Külföldről behozott autók - a "gazdaságos" javítás következményei

Évről-évre egyre több autót hoznak be külföldről, amelyekről azonban az új magyar tulajdonos gyakran nem is sejti, hogy a csillogó kaszni mögött valójában mi rejlik Rémisztő adatokat tárt fel egy hatóság: a behozott autók majd 40 százalékában biztonsági rendszere hiányos vagy nem működik

S. Töttő Rita

„A te autód, a te felelősséged!” – ez a mottója a 2008-ban alakult Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnek (HENT). A szervezet üzenetével utal arra a megdöbbentő 2014-es kutatási eredményre, amelyből kiderült, hogy az általuk, véletlenszerűen kiválasztott és megvizsgált, külföldről behozott autók közel 40 százalékában volt hibás az elsődleges biztonsági rendszer.

A Fejér Megyei Hírlapnak Kovács Ferenc, a Magyar Autós Szakmai Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a HENT gépjármű alkatrész hamisítás elleni alszekciójának vezetője elárulta: a vizsgálatot 2014. május – augusztus között végezték időszakos műszaki megvizsgálást is végző szervizekben, ahol a használt autó adás-vételét követően a tulajdonosváltáshoz kapcsolódó eredetiségvizsgálatot is el kell végeztetni.

A gépjárművek fedélzeti diagnosztikai csatlakozó rendszerén keresztül történő gyors teszt alapján a megvizsgált 614 használt gépjármű 38 százaléka volt hibás az elsődleges biztonsági rendszerek működőképessége vonatkozásában. A sok száz autó átvizsgálása során az is kiderült, hogy meglehetősen öreg autókat hoznak be külföldről, a vizsgált gépjárművek átlagéletkora ugyanis 11,6 év volt.

A Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) mindeközben azt is megtudtuk, hogy országszerte 2015-ben 167 ezer 45, 2016-ban 188 ezer 324 használt járművet helyeztek forgalomba. Valószínűleg nem csak a HENT által vizsgált járművekre jellemzők a fenti hiányosságok, hanem arányaiban igazak lehetnek az összes behozott autóra vonatkozóan.

A szakember elárulta, hogy az utóbbi 5-6 év során Nyugat-Európából behozott félmillió autó 55-60 százalékát komolyabb javítás nélkül lefutott kilométer mennyiség határán értékesítenek itthon. Ennek oka, hogy a Nyugat-Európai tulajdonosok nagyjából tisztában vannak azzal a kilométer mennyiséggel, ami után már nagyobb összegeket kell költeni az autóra, így attól a ráfordítást megelőzően megszabadulnak.

Ezek az autók lesznek alanyai a kilométeróra manipulációnak is, mivel a megtett kilométer a legtöbb esetben korrelációban van az árral. Ezt követi még az a szokványos eljárás, hogy már valamilyen hibával értékesítik és így kerül hazai piacra, vagyis új tulajdonoshoz.

A hiba azonban az értékesítéskor nyugaton árcsökkentő tényező, emiatt a közvetítő, azaz a nepper olcsóbban veszi meg, mintha ugyanazt a modellt venné hibamentesen - és itthon értékesíti hibamentesként. A hibák többsége olyan „belső” hiba, ami miatt az autó „működőképes” azaz mozgásképes, de alaposabb vizsgálatkor kiderülnek a bajok

Kiderült a vizsgálatok során, hogy a HENT által hibásnak talált autók majd 70 százalékában egy vagy több biztonsági rendszer működési hibája tapasztalható. Több mint 30 százalékában pedig kiiktattak vagy éppen fizikailag hiányzott egy vagy több biztonsági elem. Majd 40 százalékban hiányzott légzsák, harmadában pedig ugyan benne volt, de nem működött. Nagy százalékban (27) találtak problémát az  övfeszítő szerkezetnél, de az  ABS, ASR rendszereknél (29) is.  Volt olyan autó, amelyben több probléma egyszerre is felmerült.

A közlekedési hatóság vizsgálata egyébként lényegében ugyanaz, mint egy normál műszaki vizsga – hangsúlyozta Kovács Ferenc -, így abban sincs benne semmilyen biztonsági berendezés mélyreható vizsgálata. Főként nem az elektronikus rendszereké, mivel erre sem vizsgálóeszköze, sem szakembere, de kidolgozott technológiája sincs a hatóságnak.

A szakember fontosnak tartotta kiemelni: szerinte hazánkban intézményesített vizsgálati rendje, módszertana, eszköze és képzettsége, szakmai ismerete sincs a szakemberek többségének, azaz hazánkban nincs értelmezhető és általánosan elfogadott gépjármű biztonsági rendszer vizsgálat, ellenőrzés.

A probléma sokoldalúan részletezhető lenne, de egy a lényege: a behozott autók jelentős hányada lefutott, költséges karbantartást igénylő lenne, melynek eltitkolása az, ami a hazai piacon az árelőnyt jelenti a közvetítőnek, aki meg sem jelenik jogilag az ügyletben, így nincs rajta mit számon kérni.

Mit tegyen a vevő:

- Az autó általános műszaki állapotáról egy alaposabb vizsgálat alapján szakértő szem képes megállapítani, hogy az valójában milyen állapotban van.

- Ezen túl lényeges eleme az adás-vételi folyamatnak az alvázszám alapján történő életút visszakeresés, melynek hazánkban vannak már csírái, de ténylegesen még sok a bizonytalanság benne. A márkakereskedések rendelkeznek elektronikusan kereshető adatbázisokkal, amennyiben az autó a keresést megelőzően járt Európa bármely azonos márkakereskedésében. Ha nem, akkor ez az útvonal sem segít és marad az adott állapot vizsgálata.

- A szakszervizek (márkaszervizek és független javítók egyaránt) képesek a vizsgálatok elvégzésére, de erről mindenképpen kell kérni dokumentumot.

- A legbiztosabb megoldás az, ha a vevő a legkisebb kétely esetében eláll a vételtől, még ha nagyon tetszik is az autó.

- Ezen túl az adás-vételi szerződében kérjen garanciákat, vagy külön aláírással ellátott nyilatkozatot, például külön kihangsúlyozva, hogy az autóban a kilométeróra állás szerinti kilométerszám van valójában, az autó nem volt törve és minden biztonsági berendezés hiánytalan és működőképes. Ha ezt az eladó nem tudja garantálni és félrebeszél, akkor álljon el a vételtől.


A HENT adatai szerint a legproblémásabbak az idősebb luxus kategóriás és a sérülten behozott autók, melyek rendelkeznek érvényességgel, de nem ismert a műszaki állapotuk és a helyreállítás helyszíne, formája sem. A leginkább kiforrott gyakorlat a hibás és/vagy sérült autó behozatala és „gazdaságos” helyreállítása, hiszen ebből képződik a piaci árelőny.

Márpedig a légzsák, illetve minden egyéb nem látható biztonsági elem, illetve azok indító elektronikája drága alkatrésznek számít, így ha nem cserélik, javítják, hanem egyszerű fizikai és elektronikai trükkökkel álcázzák a hiányát, több száz ezer forint megtakarítható. A műszaki vizsga során az erre vonatkozó vizsgálat lényegében annyit jelent hazánkban, hogy a műszerfalon lévő kontroll lámpa előírt működését ellenőrzik, ami egyszerű módon kijátszható (leragasztják a jelzést érzékelő részt).

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!