Köfém: 80 éve Székesfehérváron

Az építési tervek 1941 nyarára el is készültek, ebben 17 ezer 600 négyzetméteren egy 2500 tonna félkész áru gyártására alkalmas, négycsarnokos üzem látszott. A hengermű, préshúzómű, préskovácsmű és az anyag-ellenőrzési csarnok víz- és energiaigényét egy központi víztelep és egy transzformátorház látta el. Külön épületet terveztek az igazgatóság, a mérnökök és a mesterek számára. Az építkezés 1942-ben kezdődött, de a háború miatt nem volt zavartalan – bár abban az időben még nem a harci cselekmények, hanem az ellátási gondok és a munkaerőhiány jelentette a fő problémát. Ugyanabban az évben megkezdődött a gyár első dolgozóinak kiválasztása és kiképzése is, amelyre Németországban került sor egy júliustól novemberig tartó gyorstalpaló tanfolyamon.

1943-ban már látható volt, hogy egyes fontos gépsorok nem érkeznek meg időben, ezért a Dürener Metallwerke kiöregedett masinái kerültek Fehérvárra, köztük olyan gépek, amelyeken már 1906-ban is hengereltek. Az első üzemszerű hengerlésre 1943. április 21-én került sor, a gyár építése pedig ugyanez év augusztusában fejeződött be. A Köfém gyors fejlődést produkált mindjárt az indulást követően: az első fél évben több mint másfél millió pengő profitot termelt, munkásainak száma pedig a kezdeti 174-ről 8 hónap alatt 422-re nőtt. 1944 decemberében elérte a várost a front. A Köfém területében ugyan komoly károkat nem okoztak a harcok, de mivel a németek a visszavonuláskor leszerelték a motorokat és a szerszámgépeket, valamint elszállították a félkész árukat és a nyersanyagot, a termelés egy időre megbénult.

Fejlesztés

A már termelő gyár 1955. január 1-jével került az állam tulajdonába. Az üzem fejlesztése a háborút követően az 50-es években, több lépcsőben valósult meg. A bővítésekről, építkezésekről minden alkalommal beszámolt a Fejér Megyei Hírlap is. A présmű építésekor például, 1959. június 4-én ez a hír jelent meg az újságban: „A Könnyűfémmű bővítési munkálataihoz a Ganz-MÁVAG elkészítette a harmadik daruhidat. Sajnos, az esős időjárás miatt némi megtorpanás mutatkozik a hatalmas kiterjedésű építkezésben. Jelenleg a Vasútépítő Vállalat dolgozói a bicskei vasútvonalnak az állomástól a Könnyűfémműig terjedő szakaszát építik. Egy szakaszon ez a vasútvonal a régitől eltérő új nyomvonalon épül. Erre az átépítésre azért van szükség, hogy a Szovjetunióból érkező nagysúlyú gépek az üzemig szállíthatók legyenek.”

A termelés korszerűsítése, az árukínálat bővítése mellett az 50-60-as években szociális jellegű fejlesztéseket is végrehajtottak: ekkor épült az első, 104 személyes legényszálló a mai Zentai iskola helyén, valamint az Árpád utcai vállalati óvoda, illetve jelentős számú vállalati lakás a Horvát István utcában.

Az 1958-as 1. ütemtől az 1983-as 4. ütemig folyamatos volt a fejlesztés a gyárban, a további fejlesztés azonban forráshiány miatt megtorpant, és ellentmondásos évek következtek. A Székesfehérvári Könnyűfémmű 1991 júniusában korlátolt felelősségű társasággá alakult át, ám ekkorra a cég eladósodott, veszteségessé vált és 1992 végére már a fizetésképtelenség veszélye fenyegetett.

Az Alcoa felvásárolja a Köfémet

A világ legnagyobb alumíniumipari vállalata, az Alcoa 1993-ban vásárolta meg a Köfém 50,1 százalékát, majd 1996-ban a maradék 49,9 százalékot is megvette, így egyedüli tulajdonos lett. 1993. január 19-én jelent meg a Hírlapban a Jelszóváltás a Köfémnél című írás, amelyben bemutatkozott a Köfém új, német igazgatója, aki új korszakról beszélt: „Adolf Armbrüster nem sokat teketóriázott, kijelentette, hogy megváltozott a jelszó az Alcoa–Köfém Kft.-nél: ezentúl minőség és piac a legfőbb követelmény. Az új vezetés, amelyben német, holland, francia és magyar szakemberek kaptak helyet, az üzletágakba szervezett vállalat koncepcióját választotta, ahogy az amerikai Alcoa vállalatainál szokásos. Érthető a logika: nem várható el a maximális gondosság és anyagi érdekeltség a termelő üzemektől, ha nem maguk értékesítik termékeiket (hiszen a régi, „szocialista” szisztéma alapján elegendő volt a meóst megtéveszteni a selejt átvételéhez). Az Alcoa–Köfém Kft. négy üzleti egységből áll: öntöde, hengermű, présmű és késztermék-üzem, ezeket önálló szolgáltató tevékenységek egészítik ki.”

Az átszervezés elbocsátásokkal járt, közel 1000 főt építettek le két lépcsőben, így a vállalat létszáma 2600-ra csökkent. Az amerikai beruházásoknak köszönhetően 1995-ben viszont már ismét nyereséges volt a Köfém, és a 200 legjobb hazai vállalat között a megye legnagyobb volumenű exportőreként a 20. helyre került a listán. A minőségi és mennyiségi célkitűzések eléréséhez megfelelő szakemberekre is szükség volt, ám a számos, Hírlapban megjelent hirdetés tanúsága szerint hengerészt már a 60-70-es években sem volt könnyű találni. Pedig akkor még létezett hengerészképzés is az iskolákban. Az 1962. március 8-i lapból az is kiderült, hogy Venyingi Istvánné brigádvezető, a hazai színesfémipar első és 1962-ben még egyedüli szakmunkás-hengerésze is a hengerműben dolgozott. A szakemberhiány enyhítésére az Alcoa Hengermű-Öntöde üzletága 2011-ben a Váci Mihály Ipari Szakképző Iskolában szakkört indított, majd 2017-ben ebből kinőve sikerült 27 év után az öntő-olvasztár-, illetve a hengerészképzést OKJ-s szinten visszahozni az oktatásba. Ugyancsak a munkaerőhiány enyhítésére a Köfém a duális képzésbe is beszállt, és több felsőfokú oktatási intézménnyel kötött megállapodást.

Az idők során a készáru-üzemet átvette a présmű, amit később eladott az Alcoa. 2012-ben viszont a multinacionális cég harmadik nagyvállalatként írt alá stratégiai partnerségi megállapodást a magyar kormánnyal. Erről november 14-én számoltunk be az újságban. A cikkben Forgó Béla, a társaság vezérigazgatója így nyilatkozott: „A nagy múltú, komoly hagyományokkal rendelkező cégnek fontos mérföldkövet jelent a stratégiai partnerségi megállapodás megkötése, amely jó alapot nyújthat ahhoz, hogy az Alcoa a jövőben is fontos láncszem legyen a magyar gazdaságban. A vállalat pénzügyi-gazdasági eredményeiről szólva kifejtette: az Alcoa az elmúlt 15 évben minden esztendőt nyereséggel zárt Magyarországon. Évente több mint nyolcmilliárd forinttal járulnak hozzá a magyar költségvetéshez, árbevételük körülbelül évi 160 milliárd forint, dolgozóik létszáma 1600–1700 közötti, de közvetlenül további 5-6 ezer magyar embernek nyújtanak megélhetést, a megtermelt nyereséget pedig szinte teljes egészében Magyarországon fordítják beruházásokra.”

Kettévált az Alcoa

2016-ban újabb változás következett be a Köfém életében: az Alcoa kettévált. November 2-án erről számolt be a Hírlap: „Az Alcoa tavaly szeptemberben New Yorkban jelentette be, hogy két önálló részvénytársaságba szervezi ki tevékenységét: a nyersanyagipari üzletág, a Global Primary Products az Alcoa bauxit-bányászati, timföldgyártási, alumíniumkohó, alumíniumnyersanyag és energiaipari tevékenységét foglalja majd magában, a feldolgozóipari tevékenységeit tömörítő Value-Add Company pedig hengerelt alapanyagok, öntészeti félkész termékek, járműipari alkatrészek és építészeti szerkezeti elemek gyártásával foglalkozik majd. Előbbi megtartja az Alcoa nevet, utóbbi pedig Arconic lesz. Az innováció és technológia által vezérelt Arconic nevű vállalathoz a globális hengerelt termékek, a mérnöki termékek és megoldások, valamint a szállítmányozási és az építőipari megoldások üzletága kerül. A kettéválást követően mind a három hazai Alcoa-gyár az Arconic vállalat részévé válik.”

Azóta további szétválások következtek be. Az Arconic-Köfém Mill Products Kft. – a hengermű-öntöde gyáregység – és a Howmet-Köfém Kft. – az 1997-ben létrehozott Keréktermék – 2020 tavasz óta külön vállalatként önállóan, de egymással szoros együttműködésben termelnek tovább.

Érdekességek az alumíniumról

Tudta, hogy…?

Az alumínium érce a bauxit, amiből először timföldet készítenek, majd abból állítják elő az alumíniumot.

Az alumínium olvadáspontja 660 Celsius-fok.

Az alumínium nem rozsdásodik, mert levegő hatására a felszínén pillanatok alatt oxidréteg alakul ki, ami megvédi a további oxidációtól.

Az alumínium ára az 1900-as évek elején az aranyéval vetekedett; ékszert is készítettek belőle.