Múltidéző

2022.02.07. 11:30

A vízimalmoktól az első fürdőzőkig - A fehérvárcsurgói víztározó története (2. rész)

Az, hogy Mátyás király halastava lett volna a Fehérvárcsurgói-víztározó, vélhetően az itt élők fantáziájának terméke. Viszont történelmi tény, hogy 1440-ben Csurgót a csókakői vár tartozékaként veszik számba.

Simon Pál

A víztározó új zárógátjának befejezése a római gát helyén (képünk 1972 augusztusában készült)

Forrás: Topotéka Fehérvárcsurgó

(Az előző részben a Fehérvárcsurgói-víztározó római korig nyúló történetéről írtunk, a befejező részben a középkortól napjainkig tartó időszakot vesszük górcső alá.) 

 

A Mátyás korabeli oklevelek felsorolásában szerepel egy halastó is, ami több mint valószínű, hogy a római kori tó fennmaradását, tovább élését és használatát jelenti ebben az időben. Az 1536-os, Bakith (Bakics) Pál és Dalmady Sebestyén (a fehérvári keresztesek parancsnoka) közti, a keresztesek tulajdonát képező földterület, szántó- és káposztaföld bérbeadásáról szóló oklevél szerint pedig ehhez a területhez egy kaszáló is tartozott, amely régen halastó volt, és a csurgói jobbágyok bérelték. Mindebből levonható következtetés, hogy a római korban megépített völgygát és halastó a birodalom megszűnése után több évszázadon keresztül is fennmaradt, használták, és egy időre az 1440–1536 közötti évtizedekben tűnt el.

Első fürdőzők a már feltöltött víztározónál (1973)Forrás: Topotéka Fehérvárcsurgó

Nem véletlen az „egy időre” megfogalmazás, hiszen az ide érkező törökök gátat emeltek a római alapok felett, vélhetően az 1600-as években a Gaja felduzzasztása érdekében. (Ennek maradványai is előkerültek az 1971-es feltárás során.) A település legendái közé tartozik, hogy a duzzasztás egyik indítéka fürdő létesítése volt. Másik tudni vélt cél: a felduzzasztott vízzel kívánták Fehérvárt elönteni. A következő verzió szerint ennek pont az ellenkezője volt a szándék; a várost körülvevő mocsarak kiszárítása!

 

Ugorjunk egy nagyot! Az 1960-as évek második felében döntés született a ma is látható víztározó tervezésére, megépítésére. A kivitelezés 1970-ben indult meg a meder földmunkáival, a töltések, gátak kialakításával, a Gaja új medrének kiásásával, a vasbeton műtárgyak és zsilipek létrehozásával. A tározó megépítése 1972 augusztusában fejeződött be, és ősszel megkezdődött a Gaja duzzasztása, a meder vízzel való feltöltése, ami 1973 elejéig tartott, a tervezett vízmagasság elérésével. Az akkor kialakított tó területe 34 hektár volt, a tervezett maximális feltöltéssel ez 223 hektárra növekedhetett. Már abban az évben, nyáron megjelentek a strandolók a tó körül.

A Gaja melletti Sulák-malom bontása (1971)Forrás: Topotéka Fehérvárcsurgó

Víz alá került a Fehérvárcsurgót Gúttamásival összekötő közút egy szakasza, helyette a tavat elkerülő új utat építettek. Víz alá került az a Gaján átvezető híd is, amely vámszedő helyként működött évszázadokon keresztül, mivel Csurgónak árumegállító és vámszedő joga volt. Elbontásra és a víz alá került a Spergés a Sulák-malom. Ezzel véglegesen hullámsírba került az évszázadokon át igen fontos tevékenység, a vízimolnárság is. Víz alá kerültek a csurgói káposztaföldek is, ami az itt élők számára évszázadokon át fontos bevételt jelentő növény termesztésének megszűnését jelentette. A török időkben külön adótételként szerepelt az itt termelt káposzta. De a Rákosi-korszakban is beszolgáltatási mennyiséget írtak elő a fejes káposztára. Még az ötvenes években is kocsmai verekedés tört ki a „csurgóiak, pulutykások!” mondatért. De mára már feledésbe merült a 20. század fordulójáról származó kortesvers következő, csipkelődő sora: „Csurgóiak nagy hasába, békát főznek káposztába…” A víztározó létrehozása nagy változást jelentett annak tágabb környezetében is. Megkezdődött a hétvégi telkek parcellázása, elindultak az ottani építkezések. Ipari üzemek alakítottak ki itt dolgozóik számára pihenést, kikapcsolódást jelentő üdülőházakat. Ez a folyamat napjainkban is tart, többen nemcsak üdülés, pihenés szándékával vásárolnak itt ingatlant, hanem állandó tartózkodás céljára is. Folyamatosan bővül a turizmus, a Károlyi-kastély, a víztározó és a Gaja-szurdok felkerült a kéktúra útvonalának térképére. Az elmúlt évek során maga a víztározó, annak közvetlen környezete és építményei komoly „ráncfelvarráson” esetek át a tárolókapacitás növelése céljából.

 

A Gaja patak pedig hol csendes, hol csobogó, nagyon ritkán haragvó szemlélője ezeknek az eseményeknek, változásoknak, átalakulásoknak. Kitartóan végzi évezredeken átívelő munkáját; segíti és lehetővé teszi, hogy forrásának vízcseppjei eljussanak a tengerekig, az óceánokig, és részesei legyenek az örök körforgásnak. Kedves olvasó, ha erre járva letelepszik fákkal övezett partjára, és elcsendesedik, néha meghallhatja üzenetét: „A vízcsepp kivájja a követ!” 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!