A Tóvárosi Nyugdíjasok Baráti Társasága bevette a várat

Megérte megtekinteni e szépen felújított várat. Várbéli idegenvezetőnk, Vass Rezsőné tanárnő felkészült, érdekes és mindenre kitérő ismertetője mindannyiunkat lekötött, és örömmel botladoztunk imitt-amott a fényes köveken és méretes lépcsőkön. Szavaiból úgy vettük ki, a Vár fontos a helybélieknek is, s ez jó!

Fotó: Schwerlichovszky Lászlóné

A várkörnyéki település szépen gondozott. Takaros, gondozott házak, szépen megmunkált, érdekes fa utcajelző táblák, több érdekes, mesteri faszobor, s a várból kitekintve, csodálatos táj! Hiszem, hogy jó lehet itt élni! Mindenkinek ajánlom, aki még nem járt itt, tekintse meg Csókakőt és a várat!

Elhagyva e szép vidéket, Fehérvárcsurgóra indultunk tovább, ahol megtekintettük a szépen felújított, méretes Károlyi-kastélyt. Itt egy fiatalember volt a helyi idegenvezetőnk. Több termet bejártunk, megtekintettük az egykori belső családi kápolnát is. Ám magam végtelen szomorúan konstatáltam, hogy a kastély látogatható része meglehetősen üres, az igazán régi berendezésből egy darab, s nem is oly míves szék árválkodik az egyik terem közepén. Vajh’ hova lettek a többi bútorok, tükrök, képek, porcelánok s egyebek? Igaz, ezt oly sok kastélyunkban is feltehetnénk sajnos! A park teljes megtekintése most kimaradt, mindannyiunkat megviselt a csókakői vártúra. Fáradtak voltunk, ám jókedvünket fel nem adva sétálgattunk, beszélgettünk, s örömködtünk a napnak.

Schwerlichovszky László