Egy rendhagyó bábszínház!

Hivatalosan élőzenés előadásként lett a plakátokon meghirdetve.

Bevallom, egy kicsit tartottam attól, hogy a 15 órás kezdés túl korai lesz, és nem lesznek gyermekek, akik végig izgulhatják a meseműsort. De rá kellett jönnöm, hogy kellemesen csalódtam az előadás végére.

A történet meseszerű. Volt egy király, akinek a lányát az ördög tartotta fogságban. A király kihirdeti, hogy annak adja lányát, aki megszabadítja a gonosztól. Ugye ehhez pedig kellett egy szegény legény, akit kivételesen Tóbiásnak hívtak.

Már maga az előadás is rendhagyó, hiszen a bábok mellett maguk a színészek is szerepeltek a teljes mivoltukban. Az első meglepetés, amikor Tóbiás a nézők közül, a hátsó sorokból kiabálva rohan fel a színpadra. Ez már meghozta a jókedvet a gyerekek körében. Arról nem is beszélve, hogy a szereplők ruhája annyira élethű volt, annyira illett a történethez, hogy szinte megelevenedett maga a mese, ott izgulhattunk, mintha mi is szerepelnénk a történetben Tóbiás oldalán.

Persze, szót kell ejteni a bábokról is, amik szintén nagyon látványosak voltak. A szereplők, a színészek teljes énüket adták a mesedarabhoz, és itt következett be az a fordulat, amikor körülnézve a nézők között, azt lehetett látni, hogy nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szájtátva, belefeledkeztek a mese világába. Sokan újra átélhették gyermekkorúk kedvenc mesefiguráit, azonosulhattak a szereplőkkel.

A mese végére természetesen megmenekült a királylány, Tóbiás is jól járt, de főleg, mi lepsényiek kaptuk a legnagyobb élményt a Szabad Színház társulatától. Nagy Judit, a társulat vezetője többször is elismerően bólintott, nézett ránk, hogy, ahogyan előzetesen ígérte, fergeteges látványban és előadásban lesz részünk! Igaza lett, nem csalódtunk az előadásban!

Említsük meg a színészek nevét is, akik elvarázsoltak bennünket! Szabó Miklós Bence (Szegény Tóbiás), Balogh Mihály, Kovács Máté és Máhr Dániel, a zenész.

Borsos György