Enyhe télben reménykednek

2007. december 06., 04:29 szerző: Gyuricza Ferenc
Körkép - Bár a legtöbb településen már elérhető a vezetékes gáz, ám a falvak lakói továbbra is a tűzifát részesítik előnyben. Van, aki maga szedi össze az erdőn, s olyan is akad, aki vásárolja.

Amiben viszont mindenki egyetért: a fa még mindig jóval olcsóbb, mint ha csupán gázzal kellene felmelegíteni a lakást.

Enyhe télben reménykednek a zalai falvak időskorú lakói - derült ki abból a röpke közvélemény-kutatásból, amelyet az elmúlt napokban folytattunk Lenti térségében. Ha úgy lesz, akkor egy autónyi tűzifával is át tudják vészelni a hidegebb napokat. Az egyedül élők közül a legtöbben ugyanis csak ennyit, vagy maximum két autóval vásárolnak.

- Lentiből rendeltem meg a fát, egy autóra való a fuvarral együtt 65 ezer forintba került. Egymagamnak elég annyi, hiszen csak egy helyiséget fűtök - mondja a lendvadedesi Vajda Sándorné, akit olvasgatás közben látogattunk meg.

Vajda Sándorné a közeli Zalaszombatfa történetét lapozza, hátha talál benne utalást a saját településére. Azt is elárulja, számára a tüzelő vásárlása kényelmes megoldás, hiszen így hasogatott állapotban hozzák ki, s neki már nincs más dolga, mint kézben vagy vödörben behordani a konyhába, majd ott rádobni tűzre.

- Tartalékon ég a gáz, de fával is folyamatosan tüzelek - tudjuk meg néhány házzal odébb egy szintén egyedülálló idős asszonytól. - Szeretem a meleget, ki tudja meddig élvezhetem még. Fával az egész házat nem tudom felfűteni, a gáz pedig önmagában túlságosan drága lenne. A tüzelőt a fiam szerzi be, leginkább ágfát hoz, mert az olcsóbb. Szombatonként eljönnek, az unokám pedig hasogat annyit, hogy egy hétre elég legyen.

A falu egyik képviselője, Babolcsai Pálné arról számol be, hogy a nyáron a Paragos-patak medrének kitisztítása után többen is szedtek össze annyi tűzifát, amennyi egy télen át kitart. Ezzel a lehetőséggel az időskorúak azonban nem tudtak élni, nekik marad a vásárlás. Tűzifát a közeli erdőkből másutt is lehetett gyűjteni.

A lendvadedesi Farkas Lajosné arról számol be, hogy régen mindez megszokott dolog volt. Egy melegen tartott, nyári konyhaként is funkcionáló alig 12 négyzetméteres helyiségben beszélgetünk vele, valamint szomszédasszonyával, Gaál Pálnéval. A két asszony arról is beszámol, hogy a falut már szinte csak özvegyasszonyok lakják, így aztán a tüzelő beszerzése sem olyan könnyű, mint egykor volt. Ha nincs segítség, akkor bizony egyedül kell megoldani.

- Sok fát hazahoztam a vállamon, de ma erre már nem vállalkoznék - idézi vissza Farkas Lajosné. - Ahol nagyobb a család, ott van most is lehetőség rá, én azonban úgy vásárolom a tüzelőt. Az idén 77 ezer forintot adtam két kocsi fáért. Sokba került, de valahogy sikerült kispórolni a nyugdíjból. Ezt a cserépkályhát is most vettem, jól tartja a meleget. Egy másik is van, az bent a lakásban, ott napközben nem tüzelek, csak esténként gyújtok be.

- Nekem sikerült olcsóbban megoldanom - teszi hozzá a szomszédja, Gaál Pálné. - A ház körül volt néhány fenyő- és nyárfa, azokat vágtuk le, de épületfával is tüzelek. A faluban több helyen is bontottak el régi tetőket, onnan kértem el a léceket. Adták szívesen, nekem pedig jól jött.

A kistérség másik végén, Kerkafalván Kálmán Gézáéknál éppen megbeszélés zajlik. Az önkormányzat alkalmazottja, Léránt Gyuláné egyeztet a háziakkal arról, hogy mi módon oldják meg a három hete vásárolt tüzelő falhasogatását. Az Alsószenterzsébetről beszerzett ágtuskókkal sem az idős házaspár, sem a menyük nem képes megbirkózni.

- Cserépkályhával fűtünk - mondja Kálmán Gézáné. - Az öregek napközben a kiskonyhában tartózkodnak, ott jóval melegebb is van, mint a lakásban. Az apósom kukoricamorzsolással foglalja el magát, de az anyósom is el-eldolgozgat még. Én inkább a konyhában szeretek tartózkodni, itt nincs az a nagy meleg.

Az asszony felemlegeti férje közelmúltbéli halálát is - elmorzsol egy könnycseppet a szemében. Mint mondja, nehezen viseli mindezt, ha nem lennének a faluban barátok és jóakarók, akkor nem is tudná, mihez kezdjen.

- Körülbelül húsz köbméternyi fát vettünk, annyi biztosan elég lesz - teszi még hozzá az asszony. A szállítás nem okozott gondot, azt megoldottuk, de a felhasogatásához biztosan kell segítség.

Az ágtuskó mellett felhalmozott ölfa, no meg egy kis széldeszka és egyéb hulladékanyag is számításba jöhet még Kálmánéknál téli tüzelőként.

Lentiben Mondai Lászlóéknál visít a körfűrész, ők is fát vágnak. Az udvaron álló halomban feldarabolt ölfa és hulladék egyaránt akad.

- A munka nagyjával már az elmúlt napokban végeztünk - mondja a gazda. - Volt egy kevés maradék épületfa, azt is felvágjuk, hiszen másra nem jó, csakis tüzelőnek. Cserépkályhával fűtünk, jó meleget ad, de eszi is a fát rendesen.

Gyuricza Ferenc

Facebook