Olvasó

2016.12.20. 17:55

Gúzsba kötött karácsony

Pusztavám - Advent ünnepe nem a fejét lehajtott, lemondó, magába roskadó, megkeseredett ember ünnepe, hanem az előre tekintésé és a reményé.

Civil Tudósítónktól

Kovács Géza, a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Pusztavámi Tagintézményének új iskolaigazgatója köszöntötte december 18-án a negyedik adventi gyertyagyújtáson résztvevő felnőtteket, gyermekeket. A helyi művelődési házban megtartott ünnepségen a pusztavámi iskola 4. osztályos tanulói adtak ünnepi műsort, majd Ribárszki Ákos, Mór-Pusztavám evangélikus lelkésze mondott beszédet.

- Theodor Seuss, egy amerikai meseíró az '50-es években írt a gyerekeknek egy karácsonyi mesét, amelynek a főszereplője egy zöld színű, szőrös manó, a grincs - mondta a lelkész. - Ez a grincs finoman szólva sem szereti a karácsonyt. Idegesítik a díszek, a világítások, az ünnepi hangulat, az éneklés, a várakozás.

Ribárszki Ákos evangélikus lelkész gyújtotta meg a negyedik adventi gyertyát Pusztavámon, a kultúrházban tartott ünnepségen Fotó: Nédó Géza

Ezért elhatározza, hogy ellopja a karácsonyt, a díszeket, az égősorokat, a dekorációt, a hangulatot. Mi a grincsfa? Jó szorosan összekötözött örökzöldből készül, a fácskánk hegye a föld felé hajlik. Nem mást jelképez, mint az ellopott, nem szeretett, gúzsba kötött karácsonyt. Azt is mondhatnánk, hogy a karácsonyfa teljes ellentéte. A grincsfa eredetileg a megkeseredett, lemondó, sorsába beletörődő ember karácsonyfája, aki az életben nem talál semmi szépet. Pedig advent üzenete, szent karácsony üzenete éppen az, hogy a Jézus Krisztus születésére váró embernek nem kell a sorsába beletörődve, megkeseredve, lehajtott fejjel járnia az útját.

Azért nem, mert van oka kihúzni magát, felegyenesedni, és bátran tekinteni a jövő felé, mert Jézus Krisztus születésével az a reménysége, hogy van, aki megtartja őt az élet nehezebb helyzeteiben is. Nem tudom, figyeltük-e már, de milyen sokan járnak a városban lehajtott fejjel. A terhek, gondok, problémák súlya alatt meggörnyedve, a holnap miatt aggódva, képletesen szólva a következő lépésükre koncentrálva.

Egyszerűen a mai világ, a felgyorsult tempó, a fogyasztói társadalom ezt eredményezi, nincs rajta mit csodálkozni. S advent ünnepe pontosan ennek az ellenkezőjét hirdeti a számunkra! Percze Sándor lelkészkollégám fogalmazta meg nagyon találóan ezt az érzést, amikor a hozzánk érkező, nekünk megszülető királyról, Jézus Krisztusról így ír: A világ királyai térdet hajtatnak az emberekkel. Megkövetelik maguknak - így mondják - a tiszteletet. Nem szeretik, ha szembe néznek velük.

Ezért kell az alattvalóknak térden állva, földre szegezett tekintettel megjelenni előttük. Hogy így is érezzék: semmik ők. A te Királyod, Jézus azt akarja: légy valaki, légy ember." Advent ünnepe ezért nem a fejét lehajtott, lemondó, magába roskadó, megkeseredett ember ünnepe, hanem az előre tekintésé és a reményé. Van miért kihúzni magunkat, és felemelni a fejünket.

Már nagyon közel van a Megváltó születése.

Nédó Géza

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!