Köszönöm a fiatalok jóságát!

2016. december 23., 19:25 szerző: FMH-információ
komment
Székesfehérvár - Szívmelengető történetet osztott meg velünk olvasónk, Kálmán Piroska, amit karácsony előtt érdemesnek tartunk megosztani olvasóinkkal is.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Pont kilencven évvel ezelőtt történt, hogy karácsonyra készülve levelet kellett írni az angyalkának. Nálunk ő szedte össze a kívánságokat és a Jézuskával megbeszélve tette azokat a karácsonyfa alá. Én még nem tudtam írni, ötéves voltam, édesapámnak diktálva a kívánságlista végén hangsúlyozottan kértem: „ne felejtsd el a színes ceruzákat”!

A levél borítékba került, a boríték az ablakba. Harmadnapra valóban el is vitte az „angyalka”! Verset kellett tanulnom, amit a karácsonyfa gyertyáinak meggyújtásakor kellett elmondani.

Az angyal a postán járt, a csomagok biztosan célba értek... Fotó: illusztráció

Végre szólt a csengő, és kinyílt az ajtó, hatalmas karácsonyfa csillogott, édesanyám egy fotelban ülve hallgatta a versemet, édesapám a kezemet fogva figyelt. Mondtam a verset, de a szemem egyre jobban a fa alatti ajándékokat vizslázta, keresve a színes ceruzákat. Édesapám elfelejtette a fa alá tenni, egy művészi mozdulattal a fa alá dobta azt. Az angyal ő volt, láttam! Próbáltak lebeszélni, de én ma is hiszem, ott volt az angyal!

Gyengén látó rokkant vagyok már, de karácsonyi csomagot készítettem, és két kis levélcsomagot elkészítve még itthon megnéztem a pénztárcámat, hogy elég legyen nálam, közben szólt a telefon, letettem a pénztárcát, a hívót kértem, később jöjjön, pont útban vagyok a posta felé. Totyogtam le az 50 lépcsőn.

A postán sokan álltak sorba, türelmes fiatalok, hamar az ablakhoz érve beadtam a csomaglevelet. A kisasszony, mivel én nem látok jól, kitöltötte az űrlapot, én meg a pénztárcám után nyúltam, de otthon felejtettem az asztalon! Kimerülten leültem, hogy gondolkozzam. Még egyszer oda-vissza, és kétszer megint az 50 lépcső! Péntek van, holnap zárva a posta, hétfőn a kórházba kell mennem, mit is csináljak!

És jött az angyal! A kígyózó sorban egy fiatalember mosolyogva odajött: majd én feladom, és már vitte is a két csomagot. Gondoltam, majd megmondja a nevét, címét, és megadom a nem kis összegű díjat. Nem vagyok szegény, gazdag sem, de ha ajándékra van pénzem, akkor a postaköltségre is.

Lassan az ablakhoz ért a fiatalember, figyeltem, láttam, hogy feladja, majd odajött hozzám, és átadta a Budapestre címzett csomag feladóvevényét, a másik Londonba ment, arra nem adtak vevényt, mondta. Köszönöm! Hol és mikor fizethetem ki? El van intézve, válaszolta, lehajolt, megsimogatta a térdemet, és szeretetteljes hangon megismételte: el van intézve! Tessék nyugodtan hazasétálni. Kicsordult a könnyem, s potyogott hazáig.

Jónak lenni jó! Köszönöm fiatalember, köszönöm a fiatalok jóságát, segítőkészségét, mert a fiatalok jók!

FMH-információ

2016. december 23., 19:25 szerző: FMH-információ

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...