Olvasó

2014.12.30. 18:14

Kacsamentő hősök

December 30. Hideg, csípős, fagyos délután. Vágytam már a friss levegőre, meg aztán maradt karácsonyról kenyér, gondoltam egyet, s kimentem a Bánya-tóhoz azzal a szándékkal, hogy megetetem a kacsákat.

Márkus Hilda

Oda érve láttam, hogy két kacsa egymástól elég távol hasal a tó befagyott jegén. Először arra gondoltam, hogy odafagytak. De aztán megnyugodva láttam, hogy csak kapálóztak, de nem tudtak felállni. Nagyon megsajnáltam őket.

Tudott rólam, hogy szeretem a természetet, az állatokat. Kedvenc helyem meg a Bánya-tó kacsáival együtt.

Többen jöttek hasonló szándékkal, hogy etessék a kacsákat. Ilyenkor bizony szívesen fogadták az élelmet. Több ember a környékről azonnal morfondírozásba kezdett a kacsák mentése ügyében. Hoztak különböző eszközöket, s mindenki egy emberként a mentésre koncentrált.

Közben értesítették Radics Ferencet, aki a tó kacsáinak gazdája. Vagy, ahogy Ő mondja, „kacsagondnok”. Elkezdődött a mentés. Látni kellett volna, ahogy különböző mentési módokat ecsetelve próbálták a kacsákat megmenteni szorult helyzetükből.



Az egyik kacsa cifra színű indiai futóréce volt. Vele könnyebb volt a dolog, mert a tó partjához közelebb evickélt valamivel a tó jegén.
Ötletesebbnél ötletesebb módszerekkel jó óra után sikerült a partra kihozni. Az egyik ember fogta a másikat, aki lement egészen a befagyott tóig. A futóréce lekerült a havas földre. Örömmel hápogott, s konstatálta, hogy meg van mentve. Gyorsan összerakta a jégen szétterült lábait és gyors ütemben futni kezdett, felemelt hosszú nyakával nevéhez méltóan. Figyeltük tevékenységét, de gyorsan vízbe érve, amúgy igazi kacsához méltóan úszkálni kezdett a jéghideg vízben. Megmenekült.

A másik hófehér kacsával már több gondjuk akadt a hős kacsamentőknek. Ő majdnem a tó közepén, a jégen nézett kétségbe esve felénk. Itt már előkerült a kocsiból a horgászbot, s a szák is. Szegény kacsa nem arra evickélt amerre kellett volna, hanem még távolabb a mentőktől. Aztán különböző, trükkökkel, kifelé irányították. De szegény csak tovább csúszkált a jégen. Ekkor nagyon óvatosan, nehogy baja essen horgász módszerekkel meg tudták akasztani a szárnya részénél a horgot és a partról meg bele emelték óvatosan, féltőn a férfikezek a szákba. Érdekes volt, ahogy a hófehér kacsa most már megnyugodva fénylő szemeivel lesett kifelé a zöld szákból.

Végül 2-3 óra hidegben, csípős szélben sikerült a kacsamentő akció. Boldog volt mindenki, hiszen egy emberként, szeretettel hajtották végre tettüket. Emberségből jelesre vizsgáztak mindannyian.

Közös fotó is készült, s elmondhatja a tudósító, hogy az Ő kezébe is dobogott a kacsa kissé riadt szíve.

Radics Ferenc a „kacsagondnokot” kezdtem faggatni a kacsák hogyan kerültek a tóba, s mióta ez a titulusa. Elmondta, hogy 12 éve foglalkozik a kacsákkal, s mivel természet szerető, s örömmel tölti el, hogy a Bánya tó környékén élők is hasonlóan gondolkodnak. Példa a most történt kacsamentési akció is.

Kérdésemre, hogy ki finanszírozza a több mint ötven kacsa táplálását, elmondta, hogy Ő saját maga, s a Bánya-tó Vendéglő tulajdonosát és a tóval szemben működő kocsma tulajdonosát említette, akik szponzorálják és segítik, támogatják ebbéli tevékenységében.

Megjegyzem, hogy megérdemelné a város segítségét is. Bízom benne, hogy olvassa aki segíteni is tudna ez ügyben, hiszen e feladat végrehajtása példaértékű.

Öröm számára, ha látja, hogy gyermekek és szüleik szeretettel etetik a madarakat, s közben a gyermeki értelem is jobban kitágul, hiszen ha ott van Ő is szeretettel mesél a többfajta réce fajtáiról.

Kérdésemre, hogy hány szárnyas található a tóban elmondta, hogy egy pár hattyú, 50-60 vadkacsa, indiai futó récék, mandarin- és Karolin récék, smaragd récék vannak.

Balról Mészáros István, Viniczai Roland, Radics Ferenc, Hetesi Mihály

A fehér kacsát gyorsan egy macskaszállító dobozba rakták és a „kacsagondnok” haza vitte egy kis ápolásra.

A kacsamentő akció részesei voltak: Radics Ferenc, Viniczai Roland, Hetesi Mihály és Mészáros István.

A tudósító is ott maradt a mentési akció végéig és köszönetét fejezte ki a hideg, téli időt feledve emberfeletti munkájukért. Bebizonyították ezek az emberek, hogy a természetért és a Bánya tóért képesek mindent megtenni.





Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!