Ukrán válság

2024.05.04. 08:58

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium az ukrán elnök ellen

801. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) megtekinti tesz a harkivi régió védvonalánál zajló építkezést

Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Fotó: -

Az olasz védelmi miniszter szerint a francia elnök kijelentései növelik a feszültséget

Emmanuel Macron kijelentései a feszültséget növelik, Olaszország közvetlen beavatkozása kizárt az ukrajnai harctéren - mondta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a Corriere della Sera napilapnak szombaton.

Guido Crosetto úgy nyilatkozott, nem kívánja minősíteni a baráti állam Franciaország elnökének kijelentéseit, de érthetetlennek nevezte Emmanuel Macron szavainak célját és hasznát, mivel „kijelentései ténylegesen növelik a feszültséget”.

Az olasz védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, a feszültség növelése helyett a diplomácia párbeszéd minden lehetséges útját kell keresni.

Crosetto Emmanuel Macron korábbi szavaira reagált, aki nem zárta ki szárazföldi beavatkozás lehetőségét Ukrajnában az orosz erőkkel szemben.

Guido Crosetto kifejtette, „Olaszország állásfoglalása nem módosult, mindig is azt mondtuk, hogy Ukrajnát segíteni kell a konfliktus szélesedése elkerülésében, de kezdettől fogva kizártuk katonáink közvetlen részvételét a konfliktusban”.

Hangsúlyozta, hogy 

az olasz alkotmány és más jogszabályok kizárják a fegyveres erők bármilyen fajta közvetlen beavatkozását, ami csakis nemzetközi mandátum esetében lehetséges, például az ENSZ határozatával.

„Az Ukrajnában feltételezett beavatkozás nem ez az eset lenne, és nem tenne mást mint bővítené az erőszakhullámot, ami mindenekelőtt az ukránoknak nem kedvezne” – jelentette ki Guido Crosetto.

CROSETTO, Guido
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter 
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA

Úgy vélte, ha a konfliktus „szétrobbanna, Olaszország sokat veszítene”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy ha az ukrán védelmi rendszer összeomlik, Olaszország azon országok között lenne, melyek a legnagyobb nehézségekkel szembesülnek gyakorlati és diplomáciai szempontból is. Emlékeztetett, hogy Olaszország nem rendelkezik önellátó védelmi rendszerrel, és azon kevés államok közé tartozik, melyek védelmi kiadása nem éri el a bruttó hazai termék két százalékát.

Guido Crosetto szerint a diplomácia terén határozottabb cselekvésre van szükség az ENSZ részéről, és a Vatikánnak is újra kell indítani a felek közötti közvetítést, valamint nyomást kell gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Utalt a Svájcban tervezett békekonferenciára is.

„Nem szabad semmit kipróbálatlanul hagyni a tűzszünet érdekében: egyetlen bombázás nélküli nap is eredménynek számít, hogy azután kettő, három vagy négy nap legyen belőle” – mondta.

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium az ukrán elnök ellen

 Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen – jelentette szombaton a RIA Novosztyi orosz hírportál a belügyi tárca adatbázisára hivatkozva.

Az orosz hírportál közölte, hogy 

Zelenszkij elődje, Petro Porosenko volt ukrán államfő, az Európai Szolidaritás ellenzéki párt elnöke és Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ellen is körözés van érvényben az orosz belügyi adatbázis szerint.

Indokként az adatbázisban az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják az ukrán vezetőket. A RIA Novosztyi szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.

ZELENSZKIJ, Volodimir; SZINYEHUBOV, Oleh
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) megtekinti tesz a harkivi régió védvonalánál zajló építkezést
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az ukrán külügyminisztérium közleményben reagált a Zelenszkij elleni körözésről szóló orosz sajtóhírekre, és ez a tárca szerint „az orosz államgépezet és propaganda elkeseredettségéről tanúskodik”, és pusztán a figyelem felkeltésére irányul. Kijev emlékeztetett arra, hogy 

Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki,

ami az ukrán külügyi közlemény szerint „teljességgel valós, és a világ 123 országában végrehajtható”.

Ukrán elnök: Oroszország egy hét alatt több mint 380 támadást indított ukrán városok ellen

Ezen a héten az orosz megszálló erők több mint 380 támadást indítottak ukrán városok és régiók ellen, ezért az ukrajnai emberéletek megóvása érdekében most égető szükség van légvédelmi rendszerekre és a fegyverekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati Facebook-üzenetében.

„A terroristák csak ezen a héten több mint 380 támadást hajtottak végre városaink és régióink ellen, és ez így megy ennek a háborúnak minden hetében. De megállítható a városaink, falvaink és lakosaik elleni mindennapos és szándékos orosz terror. Partnereink rendelkeznek minden szükséges rendszerrel, minden fegyverrel ahhoz, hogy Ukrajna megóvhassa az emberéleteket” – fogalmazott az államfő. Egyúttal köszönetet mondott azoknak a partnerországoknak, amelyek megértik a légvédelmi rendszerek szállításának fontosságát.

Lángoló háznál tűzoltók dolgoznak Harkivban 2024. május 4-én, miután az orosz hadsereg robbanó drónokkal támadta a kelet-ukrajnai várost
Fotó: Pavlo Pahomenko / Forrás: MTI/EPA

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arról tájékoztatott a Telegramon, hogy szombatra virradóan két orosz drón csapódott be a megyeszékhelyen, aminek következtében négy helyi lakos megsérült, köztük egy gyerek. Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója később ezt úgy pontosította: az ukrán légvédelem által lelőtt Sahid drónok roncsai zuhantak le a város egyik kerületében, és kigyulladt egy kétszintes irodaház. Terehov délután közölte, hogy Oroszország újabb támadást indított Harkiv ellen.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy a légvédelem megsemmisítette azt a 13 Sahid drónt, amely az éjjel Ukrajnát támadta.

Az ukrán védelmi minisztérium tájékoztatási központja szombaton közölte, hogy az elmúlt egy napban az orosz erők tíz ukrajnai régiót támadtak, 141 településre és 222 infrastrukturális létesítményre mértek csapást. A központ közlése szerint vannak halálos áldozatok és sérültek is a civilek között, számukat azonban még nem tudják pontosan.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy az orosz erők szombat reggel Beriszlavban drónnal megsemmisítettek egy teherautót, amely ivóvizet szállított a helyi lakosoknak. Az autó teljesen kiégett, de személyi sérülés nem történt.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 119 összecsapás volt a fronton. A helyzet a Donyeck megyei Avgyijivka és Bahmut környékén volt a legforróbb. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 473 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett 12 orosz harckocsit, 46 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 31 drónt.

Újabb ATACMS rakéták lelövéséről számolt be az orosz védelmi tárca

Az orosz légvédelem lelőtt négy újabb, amerikai gyártmányú ATACMS operatív-harcászati rakétát a Krím félsziget fölött – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A tárca további részleteket nem közölt, így nem lehet tudni, hogy a lehulló roncsok okoztak-e kárt emberéletben vagy anyagiakban. Kedden is kiadtak egy hasonló közleményt, amelyben hat ilyen típusú rakéta lelövéséről számoltak be.

Az Egyesült Államok már tavaly is adott át rövid – 160 kilométeres – hatótávolságú ATACMS rakétákat Ukrajnának – írták hírügynökségek. Az orosz média szerint a most bevetett rakéták nagyobb hatótávolságúak.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő április végén kijelentette: Oroszország hadműveleteire a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt – 300 kilométeres – hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták nincsenek hatással.

Moszkva: a Steadfast Defender annak bizonyítéka, hogy a NATO egy Oroszországgal szembeni esetleges fegyveres konfliktusra készül

A NATO-nak a hidegháború óta legnagyobb, az orosz határok közelében január vége óta folyó és május végéig tartó európai hadgyakorlata annak bizonyítéka, hogy az észak-atlanti szövetség egy Oroszországgal szembeni esetleges fegyveres konfliktusra készül – jelentette ki szombaton az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Marija Zaharova visszautasította a NATO azon minapi vádját, miszerint Oroszország hibrid támadásokat indít a szövetség tagországai ellen. Szerinte ez a vád félrevezető, csupán azt szolgálja, hogy elterelje az emberek figyelmét a NATO ügyködéséről. Éppen a NATO az, amely hibrid háborút folytat Oroszország ellen azzal, hogy fegyverrel, hírszerzési információk átadásával és anyagilag támogatja Ukrajnát – írta közleményében.

A német fegyveres erők páncélozott gyalogdandárjának hadgyakorlata a németországi Klietzben 2024. március 18-án
Fotó: Hannibal Hanschke / Forrás: MTI/EPA

A NATO Steadfast Defender 2024 fedőnevű, 90 ezer katonát mozgósító gyakorlatsorozatán, amelynek elemeit Norvégiától Romániáig terjedő különböző helyeken rendezik meg, Zaharova szerint „minden lehetséges eszközzel gyakorolnak, hibrid és hagyományos fegyverekkel is”.

Kimondhatjuk, hogy a NATO komolyan készül egy lehetséges konfliktusra velünk

– szögezte le a szóvivő.

A NATO januári bejelentése szerint az összes tagország részvételével megrendezendő Steadfast Defenderrel a cél annak demonstrálása, hogy a szövetség Oroszországgal szemben képes megvédeni a teljes területét egészen az orosz határig, tehát elrettentő célú.

Zaharova már januárban „nyíltan provokatívnak” nevezte a gyakorlatsorozatot, és arra figyelmeztetett, hogy az megnöveli a katonai incidensek kockázatát, és tragikus következményekkel járhat Európára nézve. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tervezi megtámadni egyik NATO-tagállamot sem.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta januárban, hogy a gyakorlatsorozat fenyegető Oroszországgal szemben, nemrégiben pedig azt, hogy „ez a hidegháborús gondolkodásmódhoz való végleges visszatérés”.

Legalább hárman megsérültek a harkivi támadásban

Oroszország dróntámadást indított Harkiv ellen szombaton a hajnali órákban, megrongálva a polgári infrastruktúrát, és legalább három embert megsebesítve, köztük egy 13 éves lányt – jelentette Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegramon.

Harkivi családi ház romjai között tűzoltók 2024. május 3-án
Fotó: Jevhen Tyitov / Forrás: MTI/AP

Több mint 11 ezren érkeztek pénteken

Magyarország területére 2024. május 3-án, az ukrán-magyar határszakaszon 5605 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5411 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében

Több robbanás Harkivban

Legkevesebb két robbanás hallatszott Harkiv városában helyi idő szerint hajnali 1 óra körül. Az ukrán légierő korábban arra figyelmeztetett, hogy egy csoport orosz drón tartott a város felé.

Ez történt pénteken:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában