Pannónia ókori építészetét idéző lakóház Nadapon - Nem házat, otthont építettek

Nem hivatalos információ szerint a házat egy arra járó építész javasolta az elismerésre. Ha így volt, nem alaptalanul tette. A Keresztes család lakóházának ugyanis minden apró részlete „ki van találva". A mediterrán hangulatú, újra hasznosított, bontott téglából felhúzott falak, a terasz és a fedett átjárók terrakotta színű fal-és padló burkolatai, s a velük harmonizáló hullámos cserépfedés – a szakmai zsűri véleménye szerint –„úgy teremtenek mediterrán hangulatot, hogy az nem kerül ellentmondásba a hagyományos falusi környezettel, inkább az azt megelőző archaikus korra, Pannónia provincia ókori építészetére utalnak". De a laikus látogató is azonnal érzi épület meleg otthonosságát.

– Nagyon fontos, hogy az ember ne házat, hanem otthont építsen. Olyan otthont, ahol kicsi és nagy, családtag és vendég egyaránt jól érzi magát – állítja Keresztes László Péter a ház építtetője.

A gazdasági mérnök végzettségű családfő – aki sokáig Székesfehérváron élt – tizenöt évvel ezelőtt szeretett bele Nadapba, a Templom hegyről látható panorámába. Az egyháznak akkoriban pénzre volt szüksége a templom felújításához, ezért több panorámás telket is kínált eladásra. A Keresztes család hármat vásárolt: másfél- másfél részt – 1750 négyzetmétert – kapott László, illetve a húga.

– 2000 elején kötöttük meg az adás-vételi szerződést, s még azon a nyáron megkezdődött a tervezés, az engedélyeztetési eljárás, s a következő évben már állt az épület. Aztán fokozatosan készült el a terasz, a garázs, a kerítés, majd a kert kialakítása. A fákat nyomban az építkezés befejezése után elültettük, a cserjéket, virágokat pedig folyamatosan telepítjük, ügyelve arra, hogy megőrizzük a Velencei-tóra nyíló panorámát – meséli László, aki azt mondja, kifejezetten jó volt az együttműködés közte és a tervezők L. Miha Emőke és Lantay Attila között.

– Úgy véltem, mediterrán hangulatú, de praktikusan hosszú tornácos épület illene a telekre. A házon belül pedig tágas családi közösségi teret szerettem volna, amit kisebb hálószobák, fürdők egészítenek ki. Az elképzelés megvalósult. A tágas, nagy belmagasságú nappali tér a családi közösségi élet színtere. Ott kapott helyet a konyha és az étkező. Csatlakozik hozzá a 45 négyzetméteres terasz, ami nyári nappaliként funkcionál. A csak félig beépített felső szinten kapott helyet a vendégszoba a hozzá tartozó fürdővel, s egy dolgozó, olvasó galéria. A szülői hálót, a hozzá tartozó gardróbot, a gyerekek szobáit, fürdőfülkéit térszint eltolással alakítottuk ki, akárcsak a kazánházat, mosókonyhát. A hálószobák mindegyikének van panorámája és kertkapcsolata – magyarázza László.

Keresztes László és iparművész felesége, M. Tóth Kriszta szereti azokat a tárgyakat, amelyeknek történetük van. Ilyenek például a ház építőanyagául szolgáló bontott téglák. s azok homlokzati díszítő elemek, amelyeket a megsemmisítés elől mentettek meg. Egy részük a kapubejárat falába került, a többi pedig az épülő kandallót díszíti majd.

Kriszta szerint meg is találják őket a régi tárgyak:

– 15-17 évig őriztem egy lomtalanításkor talált kandallórácsot, amelyen még a készítő mesterjegye is rajta van. Most a sütő, grillező ajtajaként szolgál. Szintén lomtalanításnál fedeztem fel azt a rézveretes zárakkal csukódó, postai levélszállító ládát, amely 69. sorszámmal talán száz éve szolgált a Budapest-Bécs vasútvonalon.

– Az 1969-es dátum számunkra lényeges: mindketten abban az évben születtünk – fűzi hozzá László. – Olyan tárgyak ezek, amelyek megérdemelnek még egy esélyt. Vétek lett volna veszni hagyni az öreg tálalót, amit egy albérlő társamtól vásároltam, vagy a kovácsolt vas állólámpát, ami a dolgozószoba éke.

De nemcsak a régi tárgyakat gyűjtik Keresztesék: a házban több, általuk készített használati eszköz van. Azt mondják, egy ház építését csak abbahagyni lehet. Most a kandallót tervezik, azután négy gyereküknek szeretnének függő hintát építeni.