Tojáshímzők: A rontáselhárító ujjas mintától a kacskaringós „vétett utas”-ig

Egyre több fiatal lány is kíváncsi a tojásdíszítés fortélyaira. Nem csoda, hiszen keserves egyedül rájönni, miként kell az írókát fogni ahhoz, hogy biztos kézzel rárajzolhassuk a folyékony viasszal a mintákat. Nos, a Kézművesek Házában ezt is segített elsajátítani Radetzky Jenőné Csilla és Borsos Márta. De szóba került az is: miért fontos, hogy ismerjük a szokásokat?

A kézművesek tapasztalatai szerint egyre több fiatal lány kíváncsi a hagyományokra.

– A régi életforma nem tér vissza, de érdemes tudnunk, hogy a hajdani rítusok miként szervezték a közösségen belül a kapcsolatokat. A barátnőknek komatálat küldtek, a locsolásra érkező legényeket pedig hímes tojással várták. De az is lényeges eleme az ünnepi készülődésnek, hogy az ember egy koszos tyújtojásból képes valami különlegesen szép dolgot létrehozni, ezzel kiteljesítheti önmagát, és még másoknak is örömet szerez – mondta Radetzkyné Csilla, aki a különféle tájakon hagyományosnak számító mintákkal is megismertette a résztvevőket. A minták igen sokfélék: kapcsost, levelest, tulipánost egyaránt láttunk. Egyik-másik motívum elnevezése az ősi funkciót is őrzi: az ujjas minta a rontáselhárító kézrátételt idézi. De a gonoszt űzi el az ördögtérgyes vagy a kígyófejes, békás motívum is. A legérdekesebb a kacskaringós „vétett utas". Vannak helyek, ahol ezzel díszítették az első tojást, de közben hallgatni kellett! Egyes feltételezések szerint a nehéz, kacskaringós minta a tejutat idézi, más elméletek szerint pedig ilyenkor a néma díszítők a holtak lelkével léptek kapcsolatba...

Borsos Márta (b) a haladóknak mutatta meg, miként készül a többszínű hímes tojás. Fotó: Molnár Artúr

A viasszal írókázott tojást aztán festékbe mártják, de vigyázat, ne legyen forró a festőlé, mert a motívum leolvad! Amikor kész, az egész tojást szépen áttöröljük, s ahol viaszoltuk, kirajzolódik a minta. Borsos Márta a gyakorlottabbaknak azt is megmutatta, miként lehet többszínű tojást festeni.

Nos, a viasszal írókázott tojást ez esetben is pirosra festjük, ám amikor a festékből kivesszük, anélkül hogy megtörölnék, újból viaszt visszük a festett tojásra – most csak azokon a felületeken, ahol azt szeretnénk, hogy piros maradjon. Amit kihagyunk, azt lemarja az ecet. Amikor végül a tojásról letöröljük a viaszt, három szín rajzolja ki a mintát: a tojás eredeti színe, a piros festék és a lemart fehér szín...