Pákozd

2015.10.07. 18:42

Lehet még több programot vinni a látogatóbarát pákozdi Katonai Emlékparkba?

Az ügyvezető szerint igen. Bővítések sora előtt áll ugyanis a pákozdi Katonai Emlékpark, de így sem kell szégyenkezniük, idén elérhetik a 60 ezres látogatói számot – mondta el Görög István. Mesélt a Honvédfesztivál népszerű programjairól, vagy éppen a Miska szoborról, amely ha megérkezik, egy valóban kalandos próba állandó szereplője lehet.

Polgári Lilla

A pákozdi Katonai Emlékpark rendezvényei közül minden évben kiemelkedik az 1848. szeptember 29-én lezajlott csatára való emlékezés. Idén is sokan voltak kíváncsiak a hagyományőrzőkre Fotó: Koppán Viktor

Hogyan került kapcsolatba az Emlékparkkal?

Székesfehérváron, 1995-ben alakult meg a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) első vidéki szervezete, amelynek alapító és örökös elnöke Gyuricza Béla vezérezredes volt. A Baráti Kör szervezte meg a Pákozd-sukorói csata 150. évfordulós megemlékezését 1998. szeptember 29-én, amin több mint 30 ezren vettünk részt. Ez nagyon nagy szám, nagy tömeg. Akkoriban rendkívül leromlott állagú volt az 1951-ben emelt Obeliszk és a környezete. A nagy sikerű rendezvényt követően Göncz Árpád akkori köztársasági elnök úr kérte Gyuricza Bélát, hogy a Baráti Kör folytassa a munkáját és ne hagyja veszni a nagy dicsőségű emlékhelyet. A feladatot elemeztük, és úgy döntöttünk, hogy a terület nagyon alkalmas a Baráti Kör alapfeladata, az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelése folytatására. Célunk az emlékhely állagának felújítása és egy előadó és kiállító terem kialakítása volt. Ezen feladatot – Gyuricza úr sajnálatos halálát követően – már Warvasovszky Tihamér elnök úr vezetésével teljesítettük. Aztán HTBK megfogalmazta a további célját, ami már az Emlékpark kialakítása volt. Ezt teljesítettük uniós támogatással, amikor 2010. március 12-én megnyílt a Katonai Emlékpark Pákozd. A park működtetését a tulajdonosok egy általuk alapított közhasznú nonprofit kft-re bízták, aminek ügyvezetésére engem kértek fel.

Mi az emlékpark fő vonzereje?

A Katonai Emlékpark a pákozdi csatatéren helyezkedik el, aminek fő feladata a szabadságharc első és győztes csatája emlékének ápolása. A történelmi helyszín és a magasztos feladat megköveteli a történelmi hűséget, a hősök iránti tisztelet kifejezését. A park fejlesztését megfogalmazó munkacsoport szakemberei úgy döntöttek, hogy a park adottsága alkalmas arra, hogy ne csak az 1848-as emlékeket, hanem az azt követő, máig tartó több mint másfél évszázad honvédő eseményeit is bemutassa és a hősöknek emléket állítson. Így jöhetett létre egy Európában is egyedülálló bemutató hely, amely kiválóan alkalmas a történelmi folyamatok szemléltetésére, a honvédelem népszerűsítésére, a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésére.

Lassan hatodik évadjának végéhez közeledik a Katonai Emlékpark. Melyik volt az idei év legsikeresebb eseménye?

A Park éves tervvel rendelkezik, amely minden évben állandó és aktuális elemek összessége. Örömömre, a látogatottság csak kis hullámzást mutat, de valóban vannak népszerű események. Ha ki kell emelnem közülük, a márciusi, Toperczer István légi fotóból rendezett kiállítást, az áprilisi Élő történelem programot, a májusi Honvédelmi gyermeknapunkat, a júniusi Kákics koncertet és a Múzeumok éjszakáját, a júliusi Bella Itália Múzeum által bemutatott Középkor kiállítást, valamint a nyári katonazenekari koncerteket említeném. A „III. Emlékparki Nyár” programsorozatunk ebben az évben sok új elemet tartalmazott, és szerencsére valamennyi szabadtéri rendezvényünket kellemes időjárás támogatta, így sok érdeklődő látogatta.

Hogyan emlékeztek idén a Pákoz-sukorói csata évfordulójára?

Szeptember vége szorosan összefonódik az 1848-as csata emlékünnepével, ekkor rendeztük meg – immár hatodik alkalommal – a Honvédfesztivált. A csaknem egyhetes rendezvénysorozat keretében sok ifjúsági és hagyományőrző programot szerveztünk. A kiemelt nap 26-án, szombaton volt, amikor az emlékünnepségen túl katonai és hagyományőrző bemutatók és a csata megelevenítése várta az érdeklődőket. Mint már szóltam róla, számunkra az ifjúság nevelése és tudásuk fokozása a cél, így a VI. Honvédfesztivál során is minden lehetőséget megragadtunk azért, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, fokozódjon érdeklődésük, bővüljenek ismereteik, és erősödjön kötődésük a nemzetünk hadtörténelméhez. Most először rendeztük meg a Miska próbát, amelynek címadója Miska huszár, amely egy délceg szobor formájában most éppen Rácalmáson áll, de már készül Pákozdra költözni. Ha megérkezik, szeretnénk, ha egy valóban kalandos próbának lenne állandó szereplője.

Milyen fejlesztéseket valósítottak meg az elmúlt években, illetve milyen további terveik, céljaik vannak az emlékpark jövőjével kapcsolatban?

A fejlesztések többségét a Velencei-tó Vidékfejlesztési Egyesület támogatásának köszönhetően tudtuk megvalósítani. Ezek közül kiemelkedik a 2011-ben megvalósult Doni kápolna környezeti rehabilitáció, és az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak emléket állító emlékpont megvalósítása. De a Leader program támogatásának köszönhetően valósítottuk meg a kilátópont dombortérképét, a szabadtéri színpadunkat, a jurta sátrunkat és számos programot. Az idei évben a HTBK egy gyönyörű kemencét épített, ami a jövőben tovább bővül. Szeretnénk, ha a következő években be tudnánk fejezni az Emlékpark történelmi elemeinek hiányzó objektumait, aminek magvalósulása esetén még teljesebb lehet az események bemutatása. Tovább szeretnénk folytatni az emlékpark bővítését, egy aktivitási zóna kiépítésével. Fokozni szeretnénk a Katonai Emlékpark nevelő hatását egy nyári táborozóhely kialakításával, valamint jó lenne, ha segíteni tudnánk a Hazafiság Iskolája és az Erdei Iskola programot.

Idén eddig körülbelül hány látogatójuk volt? Emelkedtek a bevételeik az előző évhez képest?

A gazdasági társaság első féléves tervét teljesítette, a látogatói szám és a bevétel vonatkozásában is. Ha a hátralévő negyedévben a korábbi évek átlagát sikerül teljesítenünk, akkor nem kell szégyenkezzünk, teljesíteni tudjuk az évadnyitón, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere által megfogalmazott 60 ezres látogatói létszámot.

Olyan időszakban emlékezünk meg a pákozd-sukorói csata 167. évfordulójára, a magyar honvédség születésének jeles eseményére, amikor az egykori honvédek mai utódainak az utóbbi évtizedek kihívásaitól merőben eltérő feladatokat kell teljesíteniük – mondta el L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Pákozdon. Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve elmondta: Európában hosszú évtizedek óta ugyan béke uralkodik, ám most kiderült, hogy a rend, a biztonság és a béke nem magától értetődő adományok.

L. Simon László a honvédség szerepének felértékelődéséről szólt Fotó: Csákvári Zsigmond

A békéért tett erőfeszítések a rendőrség mellett a honvédségre hárulnak. Nagy szerencsénkre utóbbival csak természeti katasztrófák idején találkoztunk – emelte ki az államtitkár –, a honvédség békefenntartó tevékenységét pedig csak a hírekből ismerték a magyarok. Mióta világpolgárok és az Európai Unió tagjai lettünk, a fegyveres konfliktusok csak a tévéképernyőn értek el hozzánk, kissé megkopott a hon védelmének megbecsülése, társadalmi elismerése.

– Most a határon belül kell bizonyítaniuk, hiszen a magyarok nem akarnak káoszt. A Parlament felhatalmazását követően a honvédség az 1848-as honvédek mai utódai nemcsak azt bizonyíthatják, hogy képesek a határainkat megvédeni, szuverenitásunk, önrendelkezésünk érdekeiért mindent meg tudnak tenni, hanem a lakosság körében is felértékelődhet a honvédség megítélése.

„Rólunk, nélkülünk senki ne intézkedjék, hanem szavunk legyen azon kapcsolat kérdésében, mely köztünk és a civilizált Európa többi népei között feláll” – idézte L. Simon László Kossuth Lajosnak az 1849 tavaszán elfogadott Függetlenségi Nyilatkozat előterjesztő beszédében elhangzott gondolatait.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!