2014.12.17. 15:31
Milyen változásokkal számolhatnak a pályázók a következő év új pályázatainál
A 2014-2020-as pályázati időszak nyitányaként két olyan kiírás nyílt meg november 12-től amely a termelő vállalkozások számára nyújt lehetőséget komplex beruházásaik megvalósulására valamint export tevékenységük fejlesztésére.
Az első körben kiírt pályázatunkról korábbi írásunkban itt olvashat bővebben.
A most megnyílt pályázatok kritériumrendszeréből azonban az derül ki, hogy azoknak akik pályázni szeretnének a következő időszakban, jelentős változásokkal is számolniuk kell, illetve hogy több területen is szigorodnak a feltételek a korábbi pályázati időszak kiírásaihoz képest.
Tevékenységi kör
A novemberi kiírásoknál a legfontosabb szűkítés a potenciális pályázók között a pályázó cég tevékenységi köre, és a fejlesztendő tevékenység volt. A kiíró gyakorlatilag csak a termelő, gyártó cégek számára nyújt lehetőséget gyártó kapacitásuk növelésére irányuló beruházásaik, illetve ennek kapcsán export tevékenységük fokozására.
Egészen konkrétan TEAOR szerinti lebontásban adták meg a kiírásban a támogatott tevékenységek listáját. Tovább szűkítve mindezt azzal, hogy (alátámaszthatóan) ezen tevékenységekből származzon az elmúlt években a cég bevételeinek nagyobb hányada is. A Brüsszel felé benyújtott Operatív Programok tervezete alapján jelenleg úgy tűnik, ez a trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog, vagyis az előző pályázati időszakhoz képest várhatóan még nagyobb jelentősége lesz, hogy milyen a cég tényleges tevékenységi köre.
Működési idő
A korábbi pályázatokhoz hasonlóan fontos, hogy a cég rendelkezzen több éves háttérrel; azonban ezen a területen is szigorítottak a korábbi időszak pályázataihoz képest; a minimum 2 év helyett a mostani kiírásban minimum 3 lezárt, teljes, 365 napos üzleti évvel rendelkező cégek indulhatnak csak a pályázaton.
Gazdálkodási adatok
Az egyik fő megfelelési szempont, a pályázó előző éves gazdálkodási adatai; vagyis már most vegyük figyelembe a 2014 –es gazdasági év zárásánál, hogy a cég alkalmas legyen majd a pályázásra.
Amire kiemelten figyelni kell:
¨ a cég rendelkezzen legalább min. 1 fő átlagos statisztikai létszámmal az utolsó lezárt évben,
¨ köztartozás mentesség (ezt később a nyerést követően is ellenőrzik, illetve támogatás sem kerülhet kifizetésre, ha ennek nem felel meg a cég)
¨ a saját tőke az előző lezárt üzleti év tekintetében nem lehet negatív, illetve nem mehet a legkisebb előírt mérték alá,
¨ a cég árbevételének nagysága gyakorlatilag a projekt felső korlátját is jelenti, mivel a pályázati projektben elszámolható összköltség nem haladhatja meg a legutolsó évi beszámoló adatai szerinti nettó árbevétel mértékét,
¨ illetve a pályázatban elszámolható összköltség nem haladhatja meg a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló legutolsó évi beszámoló adatai szerinti mérlegfőösszeget
A létszám kapcsán arra is érdemes figyelni, hogy vállalkozásunk létszáma cégcsoporti szinten se lépje át a 250 főt, mert ha két évig folyamatosan e létszám szint felett működünk, akkor átcsúszunk a nagyvállalati kategóriába, amivel a pályázatok nagy részéből kiírja magát a cég. A 2014-20-as pályázati időszak nem fog kedvezni a nagyvállalkozások számára, a mikro-, kis-, és középvállalkozások kerülnek előtérbe.
A korábbi időszak pályázatinál nem volt ritka az ún. értékeléses, vagy pontozásos pályázat, ami a pályázó cég előző két éves gazdálkodási adatait vetetette össze a tervezett beruházás nagyságával, figyelembe véve a megvalósulás helyét illetve a fejlesztendő tevékenységet. A most megjelent kiírások ilyenfajta értékelést nem tartalmaztak ugyan, de számolhatunk azzal, hogy a következő kiírások esetében a gazdálkodási adatokra vonatkozó kritériumok tovább bővülhetnek. Az esetleges plusz értékelési szempontokról azonban egyenlőre nem tudni; konkrétumokat majd az új kiírások tervezeteinek megjelenésekor lehet mondani.
Beruházzunk, de hol
Tovább nő a jelentősége annak is, hogy a beruházásunkat hol tervezzük megvalósítani; a közép-magyarországi régióban (Budapest, Pest megye) ugyanis egyre kevesebb támogatásra számíthatnak a cégek, tekintve, hogy a régió fejlettsége az uniós átlag 107%-án áll. Az egyéb régiók, megyék esetén is lesznek különösen kiemelt támogatásban részesülő területek, a legtöbb támogatásra a dél-dunántúli, északi és keleti régiók számíthatnak.
Amire figyelnünk kell, hogy a beruházás helyszíne és nem a cég székhelye számít ebből a szempontból! Nyilván lehetnek olyan támogatási kategóriák, mint pl. tanácsadás igénybevétele, ami nem ennyire köthető egy ilyen helyszínhez; ebben az esetben érdemes átgondolni, hogy a cég esetlegesen egy telephelyet, fióktelepet hozzon létre egy olyan régióban, ahol a támogatás elérhető a pályázók számára.