Segíts, hogy jó apa legyen!

Fotó: Koppán Viktor

Török Péter moderálása mellett nem kisebb súlyú témát elemeztek a meghívott beszélgetőtársak Bordás Sándor pszichológus, Hajzer Márta életvezetési tanácsadó, Kocsaslijszki Gábor édesapa, mint az apaságnak a férfilétben betöltött szerepét, modern korunk válások után sajnálatosan korán eltűnt apáit és az ide vágó társadalmi mintákat is megidézve. A program után minden bizonnyal sokakban maradtak még kérdések, sokan elgondolkodtak saját apjukhoz, vagy gyermekeik apjához fűződő viszonyrendszerükön. A beszélgetésen elhangzottak dokumentálása helyett inkább azzal kerestük meg Hajzer Mártát, segítsen további ötleteket adni ahhoz, hogyan találhatják meg helyüket a mai apák, s hogyan közreműködhetünk megfelelően ennek kísérésében mi, asszonyok, anyák.

- Mikor elérkezik a gyermekvárás időszaka, a nőben beindulnak azok a hormonális folyamatok, amelyek a születendő gyermek túlélése érdekében átszerkesztik a családon belüli hangsúlyokat. Ilyenkor, majd a gyermek megszületése után még nagyobb mértékben igen sok családban szorulhat perifériára az apa, még az egyébként jól működőnek tűnő családokban is. A nőnek megelőzésként igen tudatosnak kell lennie abban, hogy nem tekinti saját tulajdonának a közös gyermeket. Egészen egyszerű módszerek is sokat segíthetnek. Volt, aki leírta egy naplóba, hogy ezzel a viselkedésmintával 7-9 hónap múlva majd vigyáznia kell és átadta a férjének, hogy nyugodtan figyelmeztesse az abban leírtakra. Volt, aki kitett egy feliratot a tükörre: A férjem a párom és nem a gyerekem!!! Más barátnőt, vagy más bizalmast kért meg, hogy nyugodtan szóljon, ha ilyen helyzetet tapasztal...

Ám mi van akkor, ha a párt széthúzó helyzet már megszilárdult, már jelen van a periféria? Olvasva talán romantikusnak tűnhet a módszer, de működik: a gyermek esti lefektetése után leülhetünk a konyhaasztal két oldalára és egymás kezét fogva elmondhatjuk a másiknak, mit szerettünk benne aznap a legjobban. És érdemes azt sem elfelejteni, hogy a rengeteg időnket, figyelmünket kikövetelő kisgyermek mellett egyszerűen muszáj a csak kettesben eltöltött időt és a saját kedvtelésekre fordítható időt is visszahozni.

- Ne merüljünk el abban, hogy csak anyák, csak apák vagyunk! - figyelmeztet a fiatal felnőttekkel, sokszor éppen válófélben lévő, vagy krízishelyzetbe jutott apukákkal is foglalkozó életvezetési tanácsadó. - Ezek feloldható blokkok, kivehető minták, egyáltalán nem kell, hogy életünk végéig a rossz sémákat kövessük!

Márta arra is figyelmeztet, hogy váláskor az apák egy része a gyerekétől is kénytelen válni, általában volt párja személyes bosszújának alanyaként. A gyermek azonban mindenképpen úgy éli meg, hogy őt elhagyta az édesapja, s ez később a párkapcsolataira nagy mértékű negatív hatással járhat. Ezért is szükséges elősegíteni azt, hogy az apa valóban örömteli, bűntudatmentes kapcsolatot tarthasson a gyermekeivel.