Tele mosollyal

Ezekben a napokban szerencsére számtalan ilyen alkalom adódott, a gyerkőcök boldogan fedezték fel a város ünnepi időszakának megannyi eseményét és mozzanatát, ujjongva húzták a szüleiket megmutatni az új és újabb látványosságokat. Mondhatni, a programok szervezői egy kicsit a mi szülői vállunkról is levettek valamennyi terhet így: csak vinni kellett a kicsiket és lehetőséget adni, hogy maguktól fedezzenek fel eseményeket. Nem is kellett nagyon altatni őket, legalábbis az enyémeket nem – esténként holtfáradtan zuhantak az ágyikójukba. Ilyenkor az ember már azon töpreng: jó, jó, de mi lesz ősztől, mikor véget ér az elmúlt napok csodás, tarka kavalkádja? Aztán adódik a válasz egyből: kezdődik az óvoda, meg az iskola.

Éppen idejében, nem?