Hősök és áldozatok emléke

Az 1917. évi VIII. törvény arra kötelezte a településeket, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek: "Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel."

A Nagy Háborúban 376 ráckeresztúri katona harcolt, legtöbbjük a 69-es császári és királyi közös és a 17-es honvéd gyalogezredben, valamint a 10-es huszárezredben. Sokan a harctéren vesztették életüket, mások szerencsésen hazatértek. A hősi halált halt honvédeknek nyolcvan esztendővel ezelőtt állítottak méltó emléket. Novák József Ráckeresztúr község története 1347-1992 című könyvéből tudjuk, hogy már 1923-ban szerettek volna a helyiek emlékművet állítani, de valamiért az a terv nem valósult meg. A községben 1931-ben megalakult a "szoborbizottság", melynek tagjai: vitéz Major János főjegyző, Horváth Zoltán tanító, Szakmány János gazdálkodó, vitéz Daróczi István közgyám, vitéz Rézbányai József gazdálkodó, vitéz Vass György gazdálkodó, Háder Sándor intéző és vitéz Bucsi György gazdálkodó. Önzetlen adományokból, a bizottság által szervezett táncmulatság bevételéből, az uradalmak és az Ercsi Cukorgyár Rt. segítségével készült el az alkotás. Sóskúti kőfaragók készítették a talapzatot és az obeliszket, Pankotai Farkas Béla szobrászművész formázta meg bronzból a szuronyos puskát markoló, rohamra kész katona alakját. A katonát tartó tömbön olvasható az 1914-1918 felirat, az obeliszken ott a koronás magyar címer, amely a II. világháború idején eltűnt, nemrég, a felújításkor pótolták. Az obeliszket tartó tömbön három márványtáblát helyeztek el, ebbe vésték a hősi halottak nevét. Jelenleg 61 név szerepel, bár jóval többen maradtak a harcmezőn. Több elesett nevét talán azért nem vésettek föl, mert sok család bízott abban, hogy a katona férj vagy fiú egyszer csak hazatér a messzi távolból.

Az emlékművet nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1937. május 9-én avatták fel. Az ünnepségen megjelent József főherceg is, az ünnepi beszédet Kapitány Gyula helyi plébános mondta. Egyenruhába öltözött leventék álltak díszőrséget, s felvonult egy budapesti rendőrszakasz, melyben több ráckeresztúri rendőr is részt vett Kárász Ferenc vezetésével.

Később az emlékművel körülölelő területet bekerítették, de ez sem jelentett akadályt: mindig voltak, akik virágot, koszorút helyeztek el a katonaszobor talapzatán.

A rendszerváltozás idején a helyi önkormányzat fölújítatta az alkotást, majd 2006. június 4-én az akkori képviselő-testület egy trianoni szituációt ábrázoló emléktáblát helyezett el a talapzaton, eltakarva az 1914-1918-as feliratot. Tavaly pályázati támogatással megújult a teljes műalkotás, ismét látható a címer, a puskán a szurony, a Nagy Háború kezdetét és végét jelző évszám, s a később felszerelt emléktábla is méltó helyet kapott. A ráckeresztúriak minden évben nagy tisztelettel emlékeznek meg az első világháború hőseiről és áldozatairól.