Hova tűnt az egykori eredményes fehérvári ultratriatlonos?

A Velencei-tó körül, és a megyeszékhelyen megrendezett világbajnokságon ezüstérmet szerzett. Azzal kezdtem Ákossal a diskurzusunkat: az ultratriatlon az a sport, amire születni kell. Kíváncsi voltam, Ákos születése után, amikor ráeszmélt a sportokra, de még nem tudta, hogy az ultratriatlonra született, milyen sportot űzött?

- Vásott, rossz kölyök voltam, megpróbálkoztam a focival, a MÁV Előrében játszottam, úsztam, birkóztam, ökölvívtam, sok mindent kipróbáltam, ami egy vásott kölyköt izgat. Középiskolásként Gárdai Feri bácsi vinni akart atlétának, szerinte jó eredményeket érhettem volna el. De az volt a baj, hogy a munkához való hozzáállásom finoman szólva nem volt példaértékűnek nevezhető. Nem voltam lusta, az eredmények is jöttek, az volt a baj, hogy sok más dolog érdekelt. Belekóstoltunk az éjszakába, ott voltak a lányok is, és bizony, a tizenöt feletti fiúkban már dolgoztak a hormonok, tehát az élet kihívásai jobban izgattak, mint a sport.

Kiss Ákos, sporteseményen

De hogy került Ákos - nem fiatalként - kapcsolatba az ember teljesítőképességét igencsak próbára tevő ultratrialonnal?

- A hagyományos triatlonnal 1983-ban találkoztam. Boglárlellén, Miskolcon rendeztek versenyeket, a haverjaim unszoltak, próbáljuk ki! Kipróbáltuk, és jártuk a versenyeket éveken át. Aztán 1989-ban találkoztam a négyszeres távú ultratriatlonnal, azt mondtam, én is vasember leszek, és megcsinálom! Megtettem, kipróbáltam a tűrőképességem határát. A 720 kilométeres kerékpározás után jött a négyszeres maraton, hát, húztam a számat rendesen, amikor nekiindultam...

Amikor Ákos abbahagyta, már volt neve sportolóként. Könnyebb volt civillé válnia?

- Sokat köszönhetek a sportnak, mert többen segítettek átállni azzal, ha a munkában is úgy teljesítek, mint a sportban, akkor nem lesz semmi probléma. Bizonyítottam. Zöld felületek, és kertészetek karbantartásával foglalkozom, ebből élek, és tartom el a családomat, több, kevesebb sikerrel. Az egész úgy jött, a támogatók még aktív koromban kértek, hogy ezt, vagy azt csináljam meg a kertjükben, a nyaralójukban, végül megszerettem ezt a munkát, gyakorlatot és kellő tudást szereztem.

Ákost ismerve - és ha már a születésről is ejtettünk szót a kezdetekben - érdekelt: hogyan érzi: valójában szabadnak született?

- Igen, mert azt gondolom, nehéz lenne, ha kötöttségekkel kellene élni a napjaimat. Az mindenképpen alapvetően fontos, hogy a feladataimat el kell végezni. Lehet, hogy többet dolgozok azoknál, akiknek hivatalos munkaidejük van, de azt teszem, amit szeretek, és akkor, amikor jó nekem. Változtam is meg nem is, a gyerekek miatt kicsit másabb lettem. Sportolgatok, és hej, de jó lenne még egyszer az öregfiúk között megmutatni, hogy 50 felett is képes vagyok teljesíteni!