Sport

2016.12.02. 19:25

Robert Spisak, az ismert szakember hazájában, a Tátrában bizonyít

Liptószentmiklós - Újoncként remekül szerepel, rájátszást jelentő helyen tanyázik a HK 32 Liptovsky Mikulás együttesével Robert Spisak. Anno a Dunaferr mestereként nagy csatákat vívott a Volánnal.

Szupkai Gábor

A csapata nyer, a hangulat remek a liptói jégcsarnokban. A 3700 néző befogadására alkalmas, a fehérvári csarnokot idéző létesítményben két és félezren ünneplik a legmagasabb osztályba nemrég visszatért együttest, amely jelenleg 8. a tabellán.

- Remekül kezdtük a szezont, győzelmeket arattunk, aztán megtorpanás következett, ami újonc együttesnél belefér. Háromszor kikaptunk zsinórban, majd talpra álltunk. Az elején kicsit lenéztek bennünket, azt mondták az ellenfelek, a Liptó szimpatikus, de verhető. Aztán arattuk a győzelmeket, néhány forduló után a tabella elején álltunk, elkezdtek komolyabban venni bennünket.

Robert Spisak az egyik legsikeresebb külföldi tréner, aki a magyar jégkorongban tevékenykedett
Fotó: Horog László

- A vezetők milyen célt tűztek ki a szezon előtt?

- Kerüljünk a rájátszásba, tehát a nyolc közé, ami nem is teljesíthetetlen. Bízom a csapatban. Elég későn tudtuk meg, hogy a legjobbak között indulunk, csúszásban voltunk a játékoskeret kialakítását illetően. Amire büszke vagyok, és a vezetőink is azok, 18 helyi fiatal alkotja a keretet, 13 játékos 23 év alatti, tehát a jövő emberei. A ligában ennyi, saját nevelésű hokis egyetlen klubnál sincs, sőt, közel ennyi sem. Fontosak a rutinos játékosok is, ilyenekkel is rendelkezünk. Jozef Stümpel 44 éves, világbajnok, Marek Uram szintén világbajnok, 42 éves. Martin Cibak pedig Stanley Kupát nyert a Tampa Bay Lightninggal. Stümpel nyitrai születésű, utóbbi kettő liptói, tehát erős a kötődésük a klubhoz. Cibak apukájával anno együtt játszottam Liptószentmiklóson

- Tavaly nyáron került ide, akkoriban második ligás gárdánál vállalt munkát. Jobb ajánlata nem volt?

- Érdekesnek találtam ezt a kihívást. Az elnök, a szintén liptói születésű Ivan Droppa hívott. Neki is van múltja az NHL-ben, a Chicago Blackhawsk csapatában töltött éveket, valamint Európában is szerepelt, több helyen. Tavaly jól szerepeltünk a második vonalban, ott voltunk az Extraligáért zajló rájátszásban. Nyert az Érsekújvár, aztán következett a Pöstyén, a Bártfa és mi. Pöstyénben és Bártfán gyakorlatilag megszűnt a hoki, lehet, amatőr szinten megy tovább, a harmadik ligában, de nem követem az eredményeiket. Mi a Pöstyén jogán jutottunk fel, mivel ott voltunk közvetlenül mögöttük, nem volt érdemtelen, hogy mi kaptuk a licencet.

- Ön dolgozott több országban és klubnál, hol érezte magát a legjobban?

- Mindenhol, ahol megkaptam a tiszteletet. Voltam Ausztriában, a legmagasabb osztályban, Zeltwegben, Olaszországban, Svájcban, az utánpótlásban és alacsonyabb osztályban. Szlovákiában több, élvonalbeli gárdánál, Magyarországon Dunaújvárosban és Budapesten. Előbbi helyen háromszor is leültem a kispadra - utoljára két éve, két hétre beugrottam a Magyar Kupán -, nyertem két bajnokságot, két ezüstérmet, Magyar Kupát, Szuperkupát. Majdnem az elődöntőig jutottunk az Interligában. A Dunaferr edzői pályafutásom egyik legjobb időszaka volt. Előzőleg szóban már megegyeztem Ocskay Gáborral, hogy a Volán trénere leszek, de az ajánlatot nem éreztem megfelelőnek, jeleztem, emeljenek rajta. Gábor mondta, nem megy, az újvárosi vezetők megadták azt, amit az osztrákoknál kerestem. Kőhalmi Tibor szakosztályelnök kijött Kassára, megállapodtunk. Kocsiba ültem, Fehérvárra autóztam Ocskay Gáborhoz, hogy személyesen tudassam vele, elfogadtam egy jobb ajánlatot.

Címkék#jégkorong

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!