Átadták a Pancho Arénát

Politikusok, közéleti emberek, hazai nobilitások foglaltak helyet a lelátókon és a díszpáholyban, hogy szemtanúi legyenek a Pancho Aréna átadásának, majd az azt követő mérkőzésnek. Bár Paulo Sousa, Emilio Butragueno és Raymond Kopa Puskás Ferenc egykori reálos csapattársa különböző okok miatt nem tudott résztvenni, üzenetben köszöntötték a Pancho Aréna avatását. Ott volt viszont a többi között Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, a Real Madrid két egykori klasszisa, Amancio Amaro és José Martínez Sánchez, ismertebb nevén Pirri, Lothar Matthäus és Davor uker. Nem maradhatott el az átadásról Puskás Ferenc akinek a bal lábát lövésre lendítő egész alakos bronzszobrát délután avatták fel az akadémia kollégiuma előtt , és az aréna tervezőjének, Makovecz Imrének az özvegye sem. Következtek az ünnepi beszédek, elsőként Ángel Maria Villar, a Spanyol Labdarúgó Szövetség elnöke, a FIFA alelnöke köszöntötte a megjelenteket, s a többi között az utánpótlás nevelés fontosságáról beszélt, majd tolmácsolta Sepp Blatternek, a FIFA elnökének az üzenetét, miszerint a Pancho Aréna átadása egyúttal jelentse a magyar labdarúgás felemelkedésének a kezdetét.

Schmitt Pál volt köztársasági elnök, olimpiai bajnok, a NOB tagja azt kívánta a fiataloknak, hogy becsületes, Puskáshoz méltó játékkal töltsék meg az arénát, majd megnyitotta a pazar létesítményt. Aztán elhangzott a Real Madrid és a Puskás Akadémia indulója, miközben Nagy József ejtőernyős is megérkezett a meccslabdával, így elkezdődhetett a döntő. A hazai közönség megnyugvással fogadta a megnyugtató hírt, miszerint a Real Madrid által kiszemelt akadémista, Tajti Mátyás felgyógyult, és vállalta a játékot.

Már csak azért is, mert a 7. Puskás-Suzuki Kupán jutott először a döntőbe, és harcolt a trófeáért a felcsúti csapat, s ebben a 15 és fél éves Tajti főszerepet vállalhatott. A Puskás kezdte a meccset, de Tóth két bravúrjának tapsolt először a közönség. Kiegyenlített első 20 percet láthattunk azzal a különbséggel, hogy a Real támadásai veszélyesebbek voltak, ám minden hazai támadásért, cselért, pontos passzért hálás volt a publikum. Aztán a 32. percben Kassai kivívta a népharagot, hiszen Herrera hátulról feltaszította a kiugró Óvárit, ám ő nagyvonalúan továbbot intett. Gól nélkül zárult az első 40 perc, s ez inkább a Reál Madridnál jóval ismeretlenebb Puskás Akadémiát dícsérte. A második félidőt Óvári sistergős bombája vezette be, ez is azt jelentette, hogy a Puskás Akadémia is mindent elkövet a győzelemért. Ám a 49. percben megszerezte a vezetést a Real, miután egy jó kiugratás végén García kilőtte a jobb alsó sarkot, 0-1.

Percek múlva ismét García tesztelte Tóthot, de a kapus kiütötte a közeli bombát. Ütemet váltott, nagyobb iramra kapcsolt a spanyol csapat, de az egyenlítés érdekében a Puskás is felpörgött. Leginkább Óvári okozott veszély Harillo kapujára. Egy utolsó rohamot indított a hazai csapat, a 72. percben Sallai lábában volt a gól, ám a lövés pillanatában elcsúszott, majd Óvári hagyott ki egy óriási ziccert. Az utolsó percekben felváltva forogtak veszélyben a kapuk, de több gól már nem született. Tornagyőztes a Real Madrid, de Puskás Akadémia teljes mértékben egyenlő partner volt.

Puskás Akadémia - Real Madrid 0-1 (0-0)

Pancho Aréna, 4400 néző. Vezette: Kassai Viktor (Erős, Kispál).

Puskás Akadémia: Tóth Gőbölös, Kertai, Csonka, László Hursán, Ayrton Damásdi, Tajti, Óvári Sallai. Vezetőedző: Vincze István.

Real Madrid: Harillo Fernández, Herrera, Salto, Molina Grau, Rodríguez Garcia, Fidalgo, Seoane Majoral. Vezetőedző: Tristan David Celador.

Csere: Tajti helyett Szabó (60. perc), Damásdi h. Péter (60.), Ayrton h. Erdei (67.), Hursán h. Mezőssy (76.), illetve Seoane h. Rivero (48.) Molina h. Arijón (60.), Rodríguez h. Rivero (60.), Majoral h. Rubio (77.).