A meccs, amit gyorsan el kell felejteni

Szerdán szünnapja volt a mieinknek, ennek ellenére egy dolog eldőlt, kiesni biztosan nem fogunk. Merthogy az ukránok Kazahsztántól is vereséget szenvedtek, ezzel pedig a házigazda búcsúzik ettől az osztálytól.

Ránk viszont a lengyelek vártak, akik hozzánk hasonlóan még reménykedhettek a feljutásban, így kemény mérkőzésre számíthattunk. Már csak azért is mert mostanában ez jellemzi a két válogatott párharcait. A két legutóbbi tétmeccs közül az egyikre szívesen emlékezünk, hiszen Szirányi utolsó pillanatban lőtt üres kapus góljával nyertünk Krakkóban és feljutottunk az elitbe. A legutóbbi viszont a 2016-os olimpiai selejtező, ahol Budapesten büntetők után a lengyelek örülhettek.

Vas János bordarepedés miatt hiányzott, Gőz Balázs lába pedig egy blokkolt lövés után sérült meg, így nélkülük vágtunk neki a lengyelek elleni derbinek.

Jellemző kép a meccsen, hiába több a fehér mezes magyar, a lengyel játékosnál a korong
Fotó: IIHF.com

Ami úgy tűnt jól indulhat, rögtön emberelőnybe kerültünk, Erdély Csanád ellen szabálytalankodtak. A világbajnokságon eddig mi használtuk ki legjobb százalékban az emberelőnyöket, a lengyelek viszont még nem kapituláltak létszámhátrányban Kijevben. Most sem, mert Bartalisnak is ki kellett ülnie a büntetőpadra, így gyorsan odalett az előny. Viszont a folytatásban többször is próbálkozhattunk, de a piros mezes lengyelek még azt is megakadályozták, hogy felálljunk a harmadukban, nemhogy helyzeteket alakítsunk ki. Az első húsz perc vége ellenben rólunk szólt, Dansereau és Nagy Krisztián is betalálhatott volna, de Odrobny biztosan állt a lábán.

Biztatóan startoltunk a pihenő után, Stipsicz, majd újra Dansereau kísérletezett, viszont egyre nagyobb veszélyt hordoztak magukban a lengyelek kontratámadásai, amiket a mi figyelmetlenségeink előztek meg. Ebből akadt bőven, át is vették a piros mezesek az irányítást, Bálizsnak kellett többször is védenie, de az ötödik percben már tehetetlen volt. Zapala egyedül indult meg három magyar védő ellen, elkorcsolyázott keresztbe a kapu előtt, és a hálóba lőtt, 1-0. De jött rögtön egy lengyel kiállítás és vele a remény, hogy végre bevegyük Odrobny ketrecét. Ám ez csak álom maradt, sőt rémálom lett belőle. Szirányi vesztett korongot a semleges harmadban, Malasinski mindenkinél gyorsabban lecsapott rá, elszáguldott Bálizs kapujáig és a lövése megtalálta az utat a gólvonal mögé. Emberhátrányból növelték előnyüket a lengyelek, 2-0. Ez nagyon megtörte az eddig sem parádézó magyar fiúkat, elvesztettük a fonalat és csak kiállításokkal vétettük észre magunkat a hátralévő időben.

A harmadik harmadunkat talán a kilátástalan szóval lehetne leginkább jellemezni. Ausztria ellen kikaptunk, de az első negyven percben jól játszottunk, és ez a Korea elleni meccsünkről is elmondható. Itt viszont a világbajnokságon eddigi leggyengébb játékunkat mutatva, halvány esélyünk sem volt.

Pénteken 12.30-kor Kazahsztán ellen zárjuk a kijevi divízió 1/A vb-t.