Horváth Gábor: Gondolkoztam, figyeltem, megelőzni akartam az ellenfelet

Pera - így tisztelik jó ismerősei - a Videoton SC ezüstembere, az említett UEFA Kupa-ezüstérmen kívül van magyar bajnoki és Magyar Népköztársasági Kupa-ezüstje is. Csak az arany hiányzik...

- Nagyon erős volt a magyar mezőny, ma egy vagy kettő, akkor legalább öt csapat viaskodott a bajnoki aranyért. Fővároscentrikus volt a labdarúgásunk, nem mondom, hogy emiatt nem állhattunk a dobogó felső fokára, de tény, tolták a fővárosi klubok szekerét...

Horváth Gábor ma is figyel...Fotó: Archív

Pera nem a keménységével, hanem intelligenciájával, technikájával és észjátékával tűnt ki a többi hátvéd közül. Nem is volt válogatott...

- Gondolkoztam, figyeltem, megelőzni akartam az ellenfelet, és nem leradírozni a pályáról. Tizenkét évet játszottam az első vonalban, jobblábasként lettem balhátvéd. Ifjúsági válogatott voltam, az utánpótlás-válogatottban is játszottam, ez mind nagy öröm volt. De a fiam felnőtt válogatott, és magyar bajnok is lett, ez kárpótolt. Aranyérmet kaptam vele együtt vezetőként, az a csodás érzés mindenért kárpótolt!

Milyen játékos volt a kis Gabika? Egyáltalán hátvédként kezdte?

- Kapus voltam, aztán a középpályán játszottam, csak utána kerültem hátra. Büszke vagyok rá, hogy három korosztályban is a Videoton csapatában játszhattam, tagja voltam a klasszikus csapatnak, Kovács Józsi, Fejes, Karsai, Szalmássy és a többiek társa lehettem. De részese voltam az UEFA Kupa-, a Magyar Kupa- és bajnoki ezüstéremnek is. A Kaszás-féle csapat kapitányaként bosszankodhattam, hogy az egyetlen évet megért kiírás miatt - minden meccs után 11-eseket kellett rúgni, és ezért külön pont járt - nem lettünk bajnokok, holott a régi kiírás alapján biztosan lettünk volna elsők. Sok csodában volt részem, ezek közül a nemzetközi siker emelkedik ki.

Horváth Gábor abbahagyta a játékot, Brávácz Ottó elnök invitálására 7 évig technikai vezető volt a Vidinél.

- Sajnos nem jó döntést hoztam később, átigazoltam a Gázszerhez. Gödör követte ezt az időszakot az életemben, a házasságom is ráment, de Mezey György visszahívott, talpra álltam, és immár 36 évet játékosként, vezetőként is a futballcsalád aktív tagja vagyok. Ez többet jelent számomra mindennél!

A fia sikereit, balsikereit hogyan élte meg?

- Örömmel. Mindent megnyert itthon, bajnokságot, kupát, Ligakupát, válogatott lett, Hollandiában csapatai alapembere volt. Korán hagyta abba, a döntését elfogadom, de nem értem.

Pera most a női csapat edzője. Van még valamilyen titkos vágya?

- Nem vagyok álmodozó típus, de hiszem, az élet hoz még számomra örömöt...