Karesz, az öröknyüzsgő

- Amikor én gyerek voltam, mindenki sportolt, az jelentette a szórakozást, az örömöt. A grundon és minden más helyen rúgtuk a lasztit, nem a bőrfocit, hanem mindazt, ami gömbölyű volt. Mindenki játszani akart, a kevésbé tehetségesek odaadták a tízórait, hogy néhány percre beállhassanak. Akkor még csak ifi és felnőtt csapat létezett, nem volt serdülő és egyéb korosztály, így a grundon tudtunk játszani, illetve az Úttörőházban. De azt örömmel, nagy intenzitással tettük, hej, de sok maflást kaptam a betört ablakok miatt. Rossz kölyök voltam, na! - emlékezett vissza a játékos a kezdeti (hős)korszakra.

Karesznek a tengerparton is jó

Karesz korosodott, 20 évesen Debrecenbe vitték katonának, a Bocskaiból NB I-es csapatot akartak csinálni. Személyes emlék: e sorok írója is akkor vonult be, micsoda csapat volt ott! Füsi, Becsei, Kű, Koritár, Szabó Kacsi, a Pauluszok Fejérből és a többiek. Füsi kivételével a pestiek inkább állandó őrséget adtak, abban bízva, hogy elintézik a korai leszerelésüket, a többiek bronzérmet szereztek, az NB I nem jött össze. Karesz hazajött, 73 meccset játszott a Vidiben, utána abbahagyta, a harmadik műtétje után. A vidék legjobbja csapatának a tagja volt 1973-ban, de 74-ben be kellett fejeznie a focit.

- Mire igazán jó játékos lettem, vége lett mindennek. Milyen hátvéd voltam? Fizikálisan jól felépített, a Gép-ipariban Kovács Józsi volt a társam, jobbnak tartottak, de ő technikásabb volt. Edzőként folytattam, a gyerekek, az utánpótlás volt a világom, már tudom, nem kellett volna a felnőttekhez mennem.

De ment, Jenei Imrének és Verebes Józsefnek is segítője volt. Sőt, másfél évig vezető-edző lehetett.

- Jenei Imrétől vettem át a Parmalat FC-t, bentmaradtunk, a következő év novemberében a Honvéd-meccs után állítottak fel. Miután abbahagytam az edzői munkát, a FETÉV-nél voltam építésvezető, bankokat építettünk szerte az országban. Nyugdíjba mentem, egy ingatlanüzemeltető kft.-nél dolgozok üzemeltetési vezetőként, ipari parkokat, irodaházakat üzemeltetünk. Dolgoznom kell, mert nem bírom a semmittevést. Dolgozok, imádok főzni, aktív nyugdíjas vagyok.

Karesz gyereke, Máté focizott, apja edzőként, ő játékosként volt tagja a tartalék bajnokcsapatnak, de ő is hamar sérült. Öt unokája közül Dani válogatott jégkorongozó, Ádám a Vidi U11-ben játszik, Eszti tehetséges kézilabdázó. A legkisebbek még picik, de Karesz hiszi, sportoli fognak.

- Nem nagyon vagyok nyilatkozós fajta, a számat sem járatom feleslegesen, nem okoskodok, nem mondok véleményt a ma futballjáról. Teniszezek, síelek, kösz, jól vagyok. Mi kell ennél több?