Sport

2017.06.02. 13:20

Két évig biztosan nem ül kispadra

Kézilabda - Az Érd elleni hazai bajnokin búcsúzott a csapattól az egykori klasszis irányító. Szurkol a csapatnak, ott lesz a hazai találkozókon.

Horog László

Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai 5. helyezett. Klubszinten játszott BL-döntőt, sokszoros magyar bajnok és kupagyőztes a Ferencvárossal, kétszeres szlovén bajnok és kupagyőztes. Pályafutását Fehérváron fejezte be 2014-ben, edzősködni kezdett. Az elmúlt másfél szezont az FKC felnőtt csapatánál töltötte, Deli Rita segítőjeként. Augusztus közepére várja első gyermekét.

- Novemberben leszek 40 éves, ideje volt, hogy megszülessen az első gyermekem. A párommal, Horváth Attilával, két éve tervezzük a gyermekvállalást. Tulajdonképpen jól alakult minden, a hetedik hónapban vagyok, a vasárnap zárult szezont gond nélkül végigcsináltam, a kisfiam nagyon jól viselkedett. Együttműködőnek hívom, remekül alkalmazkodott mindenhez.

- Nem volt rizikós, hogy a kispadon felbosszantja a csapat játéka, a lányok nem csak önt idegesítik fel, a gyermeket is?

- Nem éreztem veszélyt. Nyilván a kilencedik hónapban nem lenne szerencsés a kispadon szemlélni a meccseket, de erre nem is kerül sor. Vége az idénynek, a pihenésre, majd a szülésre koncentrálok. A kisfiam neve még nem eldöntött, az apjával egyezkedünk. Remekül viselem a terhességet, mindössze az számít újdonságnak, hogy a növekvő pocakom miatt nehezebben kötöm be a cipőfűzőmet. Természetesen nagyon várjuk az új jövevényt, aki alapvetően változtatja meg az életünket.

- A sportoló nőknél, főleg mostanában gyakran előfordul, hogy a szülés után pár hónappal visszatérnek. Ön mikor ül le újra a kispadra?

- Nem mostanában. Két évet biztosan otthon leszek a babával, az anyaságot helyezem előtérbe. Aztán visszatérek a kézilabdához, de kapkodni nem szeretnék. Azon még nem gondolkodtam, hogy ismét az utánpótlásban vagy a felnőtteknél. Korábban sem terveztem semmit, az élet hozta a feladatokat. Játszottam az FKC-ban, amikor már edzéseket vezettem gyerekeknek, aztán Deli Rita felkért, először az ifi és a junior csapatnál, másfél éve a felnőtteknél kezdtük a munkát.

- A csapat a 6. helyen zárta a legutóbbi bajnokságot. Jobb eredményre számított?

- Nem biztos, hogy sikerült kihoznunk a maximumot a csapatból, de azt tudni kell, a magyar bajnokság alighanem a legerősebb, hazai sztárokkal és a világ legjobb játékosaival. A középmezőnyben hatalmas a tülekedés, senki sem mehet biztosra. Nem csak mi szenvedtünk váratlan vereségeket az alsó régióban tanyázóktól, akik mindent megtettek a kisesés elkerülésért. Felemás szezon volt, jónak mondható nemzetközi szerepléssel, valamint változó sikerű NB I-es produkcióval. A nyáron sok új játékos érkezett, úgy gondolom, két év kell, hogy egy csapat összeérjen. Bízom abban, hogy jövőre jobban teljesítenek a lányok. A helyezést nagyban befolyásolta a válogatott beállós, Mayer Szabina szeptemberi, súlyos térdsérülése. Őt egyszerűen nem tudtuk pótolni.

- Jár majd a meccsekre?

- Az első néhány találkozón nem leszek ott a szeptember elején kezdődő szezonban. Az orvosok javasolják, hogy a kismama hat hétig kerülje a tömegrendezvényeket a gyermekkel az oltások miatt. Aztán szerintem ott leszünk a hazai mérkőzéseken. A nővéremmel, Beával, valamint a kislányával, Zitával nézzük majd a meccseket. Zita 10 éves, vele kapcsolatban kicsit már belekóstoltam a gyereknevelésbe. Ha a testvérem vagy a párja nem ért rá, volt, hogy én mentem érte az óvodába, iskolába. Én a második megoldás voltam, az első opciót mindig a szüleink jelentették. Ők Nagykanizsán laknak, de gyakran látogatnak Székesfehérvárra.

- Fehérvárra 2008 nyarán érkezett Ljubljanából, 2009-ben pedig hirtelen visszavonult. Három évvel később visszatért, lehúzott még két évet, 2014-ben vonult vissza teljesen. Kizárt, hogy alacsonyabb osztályban még pályára lép?

- Kizárt. A londoni olimpiát követően tértem vissza, előzőleg hiányzott a játék, éreztem kedvet a folytatáshoz. Konkoly Csaba volt az edző, az ötkarikás játékokra készülő angol válogatottal vívtunk edzőmeccseket a szigetországban. Beszálltam, élveztem a játékot. Két évet még ráhúztam. De elég volt. Nem vagyok elégedetlen a pályafutásommal. Nyertem Eb-t 2000-ben Bukarestben, vb-döntőt vívtam 2003-ban Zágrábban, ma sem hiszem el, hogy azt elvesztettük a franciák ellen, a hosszabításban. Van vb-bronzom és Eb-bronzom is, csak olimpiai dobogón nem állhattam. Athénban az 5. helyen végeztünk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!