2015.06.26. 11:34
Kuttor Attila visszatért
Székesfehérvár – Egyre többet bukkan fel a Vodafone Sportcentrumban, a fia edzéseit figyeli Kuttor Attila. Az egykori válogatott futballista csemetéje a DKKA-ban folytatja pályafutását.
– A lányom miatt közöltünk Fehérvárról Sopronba, hét évvel ezelőtt kezdte meséjét Kuttor Attila. – Enikő további karrierje miatt választottuk ezt. Jó döntés volt, eljutott a felnőtt csapatig, az utóbbi két szezont már ott töltötte, kétszeres bajnok, az aktuális válogatottaknak is erőssége, korosztályos vb- és Eb-bronzérmes. Most érettségizett, 18 éves, a nyáron az Egyesült Államokban folytatja egyetemen, kosaras ösztöndíjjal Pittsburghben. Korábban Szécsi Orsolya is ott tanult, jelenleg a miskolciak erősíti, Szamosi Amadea viszont most is a suli hallgatója, jelenleg harmadéves. Mivel a lányom távozik a hűség városából, nem logikus, hogy maradjunk a nyugati határszélen. Hat évet éltünk Sopronban, az utóbbi egyet Szombathelyen, én ott edzősködtem, természetesen a futballban, a lányom pedig megtette a hatvan kilométeres távolságot, Sopronba. A fiam, Gergő 13 esztendős, szintén kosárlabdázik, Sopronban kezdett, három évet ott töltött, az utóbbi kettőt pedig Szombathelyen. A nyártól Fehérváron folytatja. Mindkét gyerek ügyes, bízom abban, hogy élsportolók lesznek. Illetve Enikőnél ez már eldőlt, korosztálya egyik legjobbja, 3-4-es poszton.
Kuttor Attila egyáltalán nem bánja, hogy mindkét gyermeke a kosárlabdát választotta (Fotó: A SZERZŐ)
Amikor közbevetem, az apukának nem volt túl erős az érdekérvényesítő képessége a famíliában, ugyanis a lánya után a fia is a palánk alatt igyekszik boldogulni, a gyepszőnyeg helyett.
– A nejem, Lakosa Edit élvonalbeli kosaras volt, Fehérváron kezdett, majd Miskolra igazolt, válogatott kerettagságig vitte. Bajnoki ezüstérmes és kupagyőztes. Miskolcon ismerkedtünk meg, én Borsodban születtem és a DVTK-ban sportoltam, onnan kerültem a Vidihez, 1989-ben. Én tehát jöttem, ő maradt Diósgyőrben, aztán az MTK-hoz szerződött. 1996-ban hagyta abba a sportot, egy évvel később pedig megszületett a lányunk. Enikő érthetően a kosárlabdát választotta, a fiam elkezdett ugyan futballozni, de nem érdekelte túlzottan, a kosárlabdához jobban vonzódott. Elég magas, 13 éves és 180 centiméterre nőtt. Ez nem kiugró, van olyan 15 éves gyerek a hazai mezőnyben, már két méter.
Kuttor mosolyogva teszi hozzá, a Vidiben focizott az ezredfordulón, a korábbi UEFA-kupa döntős csapat erőssége, Wittmann Géza akkoriban pályaedzőként dolgozott, Verebes József segítőjeként. Wittmann említette, fia ügyes volt a futballban is, mégis kosarazik.
– Meg is jegyeztem, csalódás, hogy nem futballozni viszi a fiát. Milyen az élet, az én gyerekem is ezt választotta. Hogy a lányom az anyja nyomán pattogtatni kezdett, az érthető, de a fiam is emellett döntött. Minden jel arra mutat, nálunk az anyai gének erősebbek.
Kuttor volt a csapatkapitánya a Vidi egyetlen Magyar Kupát nyert együttesének 2006-ban. A mai napig rekorder a mezőnyjátékosok között, az élvonalban játszott 560 mérkőzés kapcsán, a teljes mezőnyt tekintve mindössze egykori MTK-s csapattársa, a kapus Végh Zoltán előzi meg, aki 569 élvonalbeli fellépéssel rendelkezik. A jobbhátvéd a válogatottban 19 alkalommal szerepelt, tagja volt annak a csapatnak, amely utoljára szállt harcba a vb-szereplésért. A szerbek elleni, 1997 őszi, Üllői úti pótselejtezőn nem lépett pályára, ellenben Belgrádban középpályásként végigjátszotta a derbit az 5-0-ás, nem túl szép emlékű meccsen. „Nem volt nagy élmény. Tettem vettem, színeztem, amíg tudtam, cipeltem...” – teszi hozzá.
Kuttor 2010-ben, Szombathelyen búcsúzott, majd edzősködni kezdett az Illés Akadémián, Tóth Lászval dirigálták az utánpótlást, az U21-es gárdának volt az edzője. Ezüstérmesek lettek a bajnokságban, a legfelső korosztályokban ez a legjobb eredménye a vasi utánpótlásnevelő műhelynek. Két meccsen vezetőedzőként ténykedett a bennmaradásért küzdő Haladásban, egy döntetlen és egy vereség a mérlege.
– Pápán 2-2-es döntetlent értünk el, majd a Dunaújvárostól 4-1-re kikaptunk otthon, utána vezetők leváltottak. Az elveimmel ellenkező jelenségeket tapasztaltam, amit szerettem volna a magam elképzelései szerint megoldani, de a vezetők részéről ellenállásba ütköztem, felállítottak. Visszatértem a 21 éven aluliakhoz, velük fejeztem be a szezont. A nyarat Fehérváron töltöm a családdal. A lányom az augusztusi Eb után költözik a tengerentúlra, én pedig az Illés Akadémia U19-es csapatát fogom irányítani. Két meccs jutott nekem az élvonalban, nem kizárt, hogy később ismét megpróbálom. Az iskolát el kell végeznem, egyelőre A-licenccel rendelkezem, szeretném megszerezni a pro képesítést, ami 2017-ben indul újra. Úgy gondolom, nem volt korai a bemutatkozás, ám a helyzet nem volt ideális, ugyanis egy bennmaradásért küzdő, ezer sebből vérző csapathoz kerültem, ahol nyugodt szisztematikus munkára nem volt lehetőség. Ha esélyt kapok a folytatásban, szívesen edzősködnék a legmagasabb osztályban, de egyelőre jól érzem magam az utánpótlásban is. Nem vagyok törtető típus, nem ajánlgatom magam, nem késtem le semmiről. 45 évesen még van időm mindenre.